Page - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

10 Másik nevezetes utezája Pest Belvárosának a Hatvani-útcza, melynek egyenesen s éjszakkeleti irányban a Kerepesi-út a folytatása. Ezek a nevek eléggé kifejezik, merről érkeztek az ide járó vidéki vagy idegen szekerek : Hatvan, Eger, Miskolcz, Kassa, Eperjes s odább Lengyelország felöl, sót sokszor Debreczen és éjszaki Erdély felől is. Az ország éjszakkeleti negyede ezen az úton jutott legkönnyebben a Dunához. Pest Belvárosának egy harmadik nevezetes útezája az Úri- vagy mai Koronaherczeg-útcza. Ennek folytatása a szintén belvárosi Kecskeméti-útcza, egykor a hasonnevű régi kapuval, mely a külvárosi Ülloi-útra nyílt. Ez már délkeleti irányban indul ugyan, de valóban keleti út, mely a Dunától keletre eső nagy országrészeket középen vágja ketté: Szolnokon, Nagy-Váradon, Kolozsváron keresztül. Nem kevésbbé fontos útvonal volt az, melynek belvárosi kiindúlása azonos volt a föntebbivel; de kiérvén a „Kecskeméti-kapuu-n, nem egyenest az Üllói-útnak tartott, hanem jobbra térve a Soroksári-iitczcín át haladt a Duna- parti Soroksár faluig. Ez a déli útvonal, vagyis úthálózat, Soroksárnál két felé vált: egyik Kecskeméten át Szegednek, Temesvárnak, Aradnak s onnan Szebennek, Brassónak tartott, a másik dunaparti út Solton, Kalocsán, Baján át a Bácskát kötötte össze Pesttel. így az egész magyar birodalom területének legalább is kétharmadára nézve a pesti rév volt a dunai rév s maga Pest főállomás, tehát föl- és lerakodó hely. De egyszersmind ezen sugárosan szétágazó főútak adták meg nagyjából Pest bel- és külvárosainak az alakúlás gerinczeit. Nem a sakktáblaszerű fölosztás, mint Berlinben s a pesti Lipót- városban, hanem szétágazó legyezőalak a sajátsága. Idővel a fővonalak közti tért más kisugárzó és keresztben menő útezák töltötték ki megannyi városrészszé. így a Duna és Üllői-út közt a Ferenczváros, ez és a Kerepesi-út közt a Józsefváros, a Kerepesi- és a Váczi-út közt a Terézváros, s végre a Váczi-út és Dunapart közt a Lipótváros keletkezett. Mindezekből látni való, hogy Budapest nemcsak a Dunán hoszszában közlekedő hajók kikötőinek egyike, hanem a legfontosabb országos és nemzetközi szárazi útak is természetszerű bogja és központja volt. De látni való a pesti part nagy elsőbbsége is a budai fölött. A budai kikötő csak a dunántúli kisebb országrészszel közvetíthette a dunai forgalmat. S ebben sem volt nélkülözhetetlen. Pestre nézve is versenytárs volt Pozsony, Komárom, Esztergom azon országrészre nézve, mely a Pozsonytól Visegrádig folyó Dunától éjszakra esik, s így a Morva- és Csehország felé való közle- kedésben is. De Pest az ő geographiai hosszasági vonalától keletre eső