Page - 13 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

Buda, Pest és Ó-Buda pecsétjei az egyesülés előtt. Magyarország fővárosa 1873-ig jogi tekintetben is három külön városból állott. Mind a három játszott vezérszerepet egyes korszakokban. De voltak századok, mikor ily szerep nem jutott nekik, vagy legalább a történelem nem tud róla. Városunk története a következő korszakokra oszlik : I. Még Krisztus születése előtt alapítják a Pannoniát (Dunántúli kerü- letet) lakott kelták a mai Ó-Buda helyén Ak-ink (bővíz) nevű városukat. Ebből egyéb nem maradt meg, mint ez a puszta név. A kelták kora körül- belül a Kr. u. 100-dik évig tartott. II. Krisztus után a 100—200. év közt, tehát a második században, a rómaiak egy légiót telepítnek ide a szokott polgári kísérettel együtt. A kelta név Aquineummk módosúl. Hadrianus alatt municipium, Septimius Severus alatt „colonia" rangra emelkedik ezen szélső határszéli város, melyet a Duna választ el a keleti barbár világtól. Mintegy a 376-dik évig tart itt a római uralkodás, midőn a hunok és keleti góthok szállanak meg ezen a vidéken. De a telepedés múlékony. Csak 568-ban, a longobárdok rövid itt tartóz- kodása után jönnek állandóbb lakosok: az avarok s alattuk szláv tömegek. III. Az avar-szláv korból ismét csak egy helynév maradt meg. A fele- désbe ment Aquincum helyett Buda nevet találunk. Ezen időből származ- hatik a Pest név is. Az avar-szláv korszak tart a magyarok bejöveteléig, a 898-dik évig. IV. A magyarok meghagyják a már itt talált Buda és Pest neveket. De szükségkép új korszak kezdődött ezen helyre nézve. Országos köz- ponttá nem lett ugyan, de mindkét város virágzott, míg a mongolok