Page - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

20 bonyolult volta okozta azt, s közbejött külső események adtak rá alkalmat. Az 1279-dik évben a pápának egy teljhatalmú legatusa a budai várban tart zsinatot, melynek végzéseit a csak 16 éves László király világi tanácsosai sérelmeseknek tartják a magyar koronára nézve. Egy államcsínynyel oszlatják föl a zsinatot. S a csíny végrehajtói a budai polgárok, kik egyszerűen távo- zásra kényszerítették a hatalmas pápa követét, az oda gyűlt egyházi atyákat, s köztük Lodomér esztergomi érseket is. A város ezen s talán más szolgálatai fejében megnyerte Kun László kegyét. 1286-ban találjuk első nyomát, hogy a Rákoson országgyűlést tartanak. Az utolsó Árpád, III. András, ki Budának nem fogta pártját, 1301-ben meghalván, a trónkövetelők közül Budavár polgári rendje Venczelt pártolta a pápa jelöltje, a nápolyi Róbert Károly ellen. A nevezett évben, augusztusban, Buda rendkívüli ünnepélyességgel fogadja a cseh jelöltet, kit a budai főtemplomban kiáltottak ki magyar királylyá, s azután Székes-Fehérváron a kalocsai érsek koronázott meg. Valószínűleg ekkor kezdődik az a szokás, hogy a koronázásoknál a fehérvári templom főkapuját kivűlről fegyveres budai és fehérvári polgárok őrizték teljes díszben, lóháton, s ők lobogtatták az ország zászlaját. Ugyancsak 1301-ben Bonifacius pápa teljhatalmú követet küld Magyarországra, Miklós ostiai püspököt, hogy Károly pártjára édesgesse a Venczel-pártiakat, kik közt főpapok is voltak, azon kivűl a budai és pesti szerzetes rendek, sőt egyelőre az ó-budai káptalan is. Miklós merészen Budára jött. A káptalant s más egyháziakat és világiakat is sikerűit megnyernie, de a budai polgárok több- sége hű maradt Venczelhez. A követ váratlan eltűnése Budáról azt gyaníttatta, mintha a polgárok összeesküdtek volna ellene, mint egy másik követ elle- nében 1279-ben tették volt, s azért kellett Miklós püspöknek menekülnie. Pozsonyba távozván a pápa követe, 1302-ben májusban az ó-budai káptalan megjutalmazására s a budai polgárok megbüntetésére egyházi átkot hirdet ki, ha ezek mindjárt készeknek nem nyilatkoznak az összes hajózás vámját a káptalannak fizetni a hátralékokkal együtt, miután már két éve nem teljesíték kötelességöket. A budavári és pesti plébánosok vannak megbízva az egyházi átok kihirdetésével. A budaiak most sem teljesítik a kivánatot. Az addigi törvényes plébánost elmozdítják s egy Lajos nevű forradalmi szellemű papot tesznek helyébe. A makacs város ellen karhatalom érkezett még ugyanazon 1302-dik évben. Épen a kisasszony napi vásár idején, szőlő-