Page - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

42 Györgyöt nevezte ki halálos ágyán. Ferdinánd azt kívánta az özvegytói, Izabellától,, hogy az 1538-diki nagyváradi szerződés értelmében adja át neki az országot és Budát. A királyné, ki nem volt uralkodásra vágyó nő, de annál aggódóbb anya, hajlandó volt rá. Azonban a gyám s több tüzes János-párti magyar királynak szánta a csecsemőt s ki is kiáltotta annak, így akarta a török szultán is. Ferdinánd októberben Fels Lénárdot hadaival Buda alá küldi alku- dozni, s ha ez nem sikerül, fegyveresen lépni föl. Felső-Hévíznél (a mai Császárfürdő és „Országút" nevű külváros táján) foglalt veszteglő állást októberben. Hadai ellenállás nélkül elfoglalták Pestet, melyből már a régi gazdag kereskedők majd mind elköltöztek volt. Ez úttal Pest tizenegy évig volt már Szapolyai hatalmában. De a németek most egy évnél tovább nem bírták. 1541. A Martinuzzi által behítt török had kora tavaszszal vissza akarta foglalni Pestet. A benne volt németek s a Nyári Ferencz és Horvát Bertalan alatti magyarok diadallal visszaverték áprilisban. A törökök elvonúltak. Május elején érkezett Buda alá 25.OOO némettel és magyarral Roggen- dorf, a Ferdinánd vezére. A várban Martinuzzinak 2.400 fegyverese volt. Csaknem három hónapig tartott az ostrom. Makacsúl harczolt mind a két fél. Ámbár több helyen rések tátongottak a falakon, a várbeliek visszaverték a rohamokat. Múlhatatlanúl beállott az inség a várban. A XVI. század első felében, rendes időben, a legdrágább ökör 10 darab arany volt, az ostrom alatt ez az ár 40 aranyra emelkedett. A várbeli mészárszékekben lóhúst mértek. Kenyér volt még mindig, mivel a dúsan ellátott királynéi kastély is bőven szolgált liszttel. Legdrágább azonban a fa volt. A királyné kony- háján fakerítésekkel, sőt bútorokkal is főztek. Sok polgári család kincses ládái mellett éhezni volt kénytelen. Keserít- hette őket, hogy ők alkotják a várost, ők viselik szívökön annak érdekét, s mégis jött-ment politikusok koczkajátékának a tárgyai, kik a törökkel állanak szövetségben. A polgárság színe összeesküdött, hogy titokban s bizonyos föltételek alatt Roggendorf katonáit bebocsátja a várba. A tervvel egyetértett maga a királyné is. Mindamellett, hogy a Tőrök Bálint adta jelszó az volt a várbeli népnél, hogy árúló az, a ki Budát akár a németnek, akár a töröknek föladja: sokan érezték már az ostrom folytán, hogy a vár a töröké lesz, ha meg nem adja magát a németnek. Ily meggyőződésben volt a királyné is.