Web-Books
in the Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Page - 58 -
  • User
  • Version
    • full version
    • text only version
  • Language
    • Deutsch - German
    • English

Page - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

Image of the Page - 58 -

Image of the Page - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

Text of the Page - 58 -

58 segít megalapítni 1799-ben a mai Városligetet. Ö utána nem sokára egy másik főúri pártfogó, gróf Széchenyi Ferencz, 1802-ben nagy könyvtárát és becses gyűjteményét ajándékozta a nemzetnek múzeumúl. A nádor lett ennek főpártfogója, ki maga is sok tudományos és műkincscsel járult gyara- pításához. 1807-ben országgyűlés volt Budán. 1808-ban alakítják meg a nádor ösztönzésére a „Szépítési bizottságot", melynek föladata volt fölvigyázni a tervszerűbb építkezésre. Ezután kezdenek eltűnni Pest rozzant várfalai és várkapui. Az 1808-diki törvényhozás két nemzeti intézet ügyében buzgólkodott: a Magyar Nemzeti Múzeum és egy katonai magyar nevelő-intézet, a Ludovika akadémia ügyében. Jellemző, hogy a törvényhozás a közadókból és köz- jövedelmekből nem segíti ezeket; bár az is igaz, hogy rendes állami pénz- ügyvitele nem is volt az országnak. Közadakozás útján jöttek létre, s ebben kivált a főurak tűntek ki. A mit az országgyűlés tett, az a nagylelkű adakozók nevének és adományának törvénykönyvbe beczikkelyezése volt. így már az 1808-diki országgyűlés beczikkelyezi Grassalkovich herczegnek a Múzeumért tett áldozatát és a Ludovika akadémiára tett adakozások- hosszú lajstromát. Pest város az áldozat nagyságában a második helyen áll. Csak Mária Ludovika főherczegnő irt alá nagyobb összeget, t. i. 50.000 forintot, míg Pest város 30.000-et. Albert szász herczeg ugyanannyit adott. A többi nagy adományok kevés esetben haladják meg a 10 —12 ezer forintot. Buda város 8.000-et irt alá. 1810 a budai nagy égés éve. A Ráczváros és a Víziváros egy része (400 ház) égett le. 1814-ben a bécsi congressuson volt uralkodók és diplomaták méltónak tartották megszemlélni Budát és Pestet. A Gellérthegyen 1814 óta csillag- vizsgáló torony állott. Az 1817— 18-diki Ínséges év nagy drágaságot okozott a különben rendkívül olcsó városban. Ezen időkből néhány adat mutatja a városnak 25 év alatti emelkedését. Volt Pesten (kerekszámban): 1795-ben 2.600 ház, 1810-ben 2.900, 1814-ben 3.300, 1820-ban 3.800. E szerint egy negyed század alatt 1.200 ház volt az emelkedés; közel 50 százalék. 1820 táján Pest polgári őrsége 3 gyalog zászlóaljra volt osztva, mindenik 6 századból, s minden század 124 emberből, 4 tisztből állott; összesen 2.307 ember. Volt hozzá egy fél svadron huszár és fél svadron
back to the  book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország III (1), Volume 12/1
Title
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Subtitle
Magyarország III (1)
Volume
12/1
Editor
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Publisher
Magyar Királyi Államnyomda
Location
Budapest
Date
1893
Language
Hungarian
License
PD
Size
14.95 x 21.91 cm
Pages
330
Categories
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Library
Privacy
Imprint
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben