Page - 59 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

59 német lovas is. Az egésznek parancsnoka 1820 körűi ezredesi rangban Boráros városi tanácsos volt. Már 1789 óta állott fenn városunkban a „polgári őrsereg" (Bürger-Miliz) hivatalosan, a magyarországi katonai főparancsnokság és helytartó-tanács rendeletére, miután a sorkatonaság Laudon vezérlete alatt a török ellen ment táborozni. A polgári őrsereg helyőrségi szolgálatot teljesített a háború alatt. Később a napo- leoni korszakban is szükségét érezték, úgy, hogy 1808 - ban tör- vény (a 2-dik czikk 13. szakasza) kötelezi a városokat ily őrsereg- csapatok (cohortes) tartására. 1815 után, a hosszú béke alatt, me- rőben hiú diszelgéssé váltak. A lövöldében (mely e század elején a Lövész-útcza végén állott), mint mulató- helyen, tartotta fenn traditióit. 1848-ban a nemzetőrség, szélesb alapra fektetve, ezen polgári őrség folytatá- sának tűnt föl Buda- pesten, s csak a vidé- ken volt merőben új. 1820 óta kezdett Pest a magyar szellemi élet középpontjává lenni. Míg az előtt a hazai irók az országban szétszórva éltek, s műveik Kassán, Kolozsvárt, Pozsonyban, Bécsben jelentek meg : most az irodalom lelkes fiatal bajnokai : Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András s többen Pesten adják ki műveiket. Trattner és Landerer nyomdái jórészt itt egyesítik a könyvpiaczot új könyvek, naptárak, díszes almanachok kiadá- 8* A pesti vármegyeház.