Page - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

66 tevékenységre mutat, mind szellemi, mind anyagi téren. Azonban a lakosság, a kereskedők, iparosok nagy többsége még mindig német volt, s az itt lakott magyar birtokos osztály többsége a megye- és nem a városházára járt tanácskozni. A vegyűlés lassan haladt. Következtek az 1848-diki márcziusi nevezetes napok. Az öröm és lelkesedés rendkívüli, tömeges és átalános volt. Egy gondolat és érzés egyesített valamennyi addig különvált osztályt, s különösen meglepő volt, hogy az addigi, főleg német, lakosság úgy szólván máról-holnapra magyarrá vált érzelemben, még pedig kétségtelen őszinteséggel. Az egyelőre küzdelem nélküli, úgy nevezett „esernyős forradalom" Pesten nem csupán a hírlapok és fiatal szónokok műve volt, hanem a márcziusi országos törvényeké is, melyek megadták a polgári rendnek az országgyűlési képviseletben a kellő helyet és súlyt ; melyek eltörülték a nemesi kiváltságokat ; melyek a városok szervezetében is szakítottak a középkorral; melyek Pozsony helyett Pestet jelölték ki az országgyűlés, s Budát és Pestet a kormány székhelyéül, a mely kormánynak egy része addig Bécsben hivataloskodott. Ekkor lett Buda és Pest törvényesen és tényleg az ország fővárosává. Tudva van, hogy az első magyar minisztérium sietett leköltözni Budára és Pestre, és július 5-dikén Pesten nyitja meg a király nevében István főherczeg, a nádor, az első népképviseleti országgyűlést, mely a mai Vígadó helyén állott redoute termében tartotta üléseit. A békés kezdetű forradalom szeptemberig nyílt háborúvá fejlődött. Buda és Pest helyzete súlyossá vált, mielőtt még a harczoló felek közel jártak volna hozzá, nemcsak az áldozatok miatt, melyeket a város vagyonban és emberben tett, hanem a külső kereskedés megszűnte miatt is. Az ország már 1848 őszén körös-körűi el volt zárva teljesen a külfölddel való közle- kedéstől. Nagy elemi csapásokkal fölérő károsodás ez oly városra nézve, melynek valódi éltető eleme a kereskedés. Tudva van, hogy ráadásúl még Budára és Pestre 1849-ben egy bombázás borzalmai és kárai voltak rámérve. Míg Görgci nagy erélylycl ostromolta Budát május 4-től 21-dikéig, s midőn rohammal bevette, a lövetés következtében Budán sok épület kárt vallott s a királyi lak egy része leégett, — azalatt Henzi osztrák tábornok, kit a tarthatatlan budai várban veszni szánt sereggel hagytak ott, kétségbeesetten lövette Pestet több ízben, s több nagy épületet tönkre tett, köztük első sorban a redoute-ot, a magyar országgyűlés volt székhelyét.