Page - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

70 Mikor 1860—1861-ben az alkotmányosság ideiglen beköszöntött, a közvélemény a megnyílt szellcntyűkön elemi erővel tört ki Pesten s aztán az országban. Még a különben drágább és kényelmetlenebb magyar ruha divatját is Pest — az azelőtt húsz évvel jóformán német város — tette országossá. Politikailag is központ volt Pest. Ámbár a kormány Bécsben lakott, de a magyar politika fő hadiszállása Pesten az „Angol királynő" két szobá- jában volt. Nyilt hely magyarnak, németnek s mindenkinek, az egész téli és tavaszi időben. Az ország minden zugából minden tekintélyesebb ember oda, Deák Ferenczhez zarándokolt, s jelentette, mi történt ott „mi felénk". Nincs rendőrség, mely jobban ismerte volna az ország hangulatát, mint ő. Viszont a vidékiek is ő tőle vették az irányt és a mindig bölcs tanácsot. — Ezenkívül az akkori hírlapirodalom, mely jóval kevésbbé volt elterjedett, sokkal nagyobb hatással beszélt vagy olvastatott a sorok között, mint a mai. A főváros szellemi és anyagi tekintetben folyton haladt 1867 előtt is, a maga emberségéből. A külső és belső közlekedés folyton emelkedett. Ekkor keletkeznek a lovasvasúti vonalak is. Nagy tekintélyű, s kivált az ötvenes évek óta igen népszerű arisztokracziánk mindinkább Pesten telelt, s a hatvanas évek óta már úri palotákat emelt itt magának. József főherczeg a Margit-szigetet új fürdőjével az egész Dunának páratlan gyöngyévé varázsolta. 1867 óta a fejlés és haladás hatványozott. Azon év az alkotmány s az önálló magyar állam helyreállításának éve. Pest csak most lett valóban állandó helye, az országgyűlésnek, mint 1526 előtt volt. Az országgyűlés ülései számára egy ideiglenes országház készült el a Sándor-útczában, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett. Utóbbinak dísztermében ugyanazon idő óta a főrendiek háza tartja üléseit. 1888-ban végre törvényhozási intézkedés alapján egy nagyszerű parlamenti épület létesítéséhez fogtak. A pesti Duna- parton, a Mátyás-templommal átellenben már javában épülő monumentális középület bizonyára épen olyan dísze, mint nevezetessége lesz fővárosunknak. Ugyanekkor lett Budapest a király és királyné koronázási helyévé, míg 1541 előtt Székes-Fehérvár, azután 1835-ig Pozsony volt az. I. Ferencz József királyunk, kinek koronázása már mai fővárosunkban oly rendkívüli fénynyel és lelkesedés mellett történt 1867 június 8-dikán, dicső korszakot nyitott meg 1867-ben Budapestre nézve, s a budai vár- kastély 326 évi szünet után újra királyi lak lett. A nagy fénynyel és