Page - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

80 házai alatt rejlenek, a másik pedig a tábortól keletre terűi el. Az eddig kiásott romokból azonban nem lehet sem az egész városnak, sem a tábor melletti résznek nagyságát meghatározni, még kevésbbé lehet a lakosság számának megállapítására valamely kulcsot találni. Az kétségtelen, hogy e vidék még sokáig háládatos helye lesz az ásatásoknak, s a kutatásra fordított fáradságot busásan meg fogja jutalmazni. Az Árpád-házi királyoktól Budavár visszavételéig. A Budapest közép- és renaissance-kori építészetéről szóló fejezet egy nagy pusztulásnak a krónikája. Nyugat-Európában nincsen város, mely e tekintetben a mi fővárosunkkal versenyezhetne. Mert a hol a terület arányá- hoz mérten oly élénk volt az építési tevékenység, a hol oly szép számú és művészetileg is jelentékeny alkotások keletkeztek : ott az idők viszontagságai megkíméltek legalább annyit, a mennyiből a képzelet táplálkozhatik. Nálunk a pusztúlás olyan volt, hogy még romokat sem hagyott. Építészeti alkotásaink kevés kivétellel nyomtalanúl eltűntek; még kőhalom sem jelöli helyüket. Nem maradt meg annyi, a mennyiből némi vigasztalásúl bebizonyíthatnók, hogy mi volt a művészeti értéke annak, a mitől balsorsunk megfosztott bennünket. Nem tudjuk bebizonyítani még azt sem, vájjon e pusztúlásban rejlik-e az oka annak, hogy oly igen szerény szerepet játszunk e korszakok építésének történetében. Az emlékek híját semmiképen sem pótolják az egy- korú írott források és rajzok. Az írók avatatlanok voltak a művészetben, sőt érzékök sem volt iránta. Ilyen Bonfinius is, ki a IV. Béla királytól I. Mátyás koráig keletkezett egyházi és világi épületek teljes díszében látta Budát. A várost feltüntető távlati képek, mint a Schedel- vagy a Meldemann- és a Fontana-féle, hézagosak és önkényesek. Ezekből az írott források és a fön- maradt alaprajzok adatainak segítségével nagyon óvatosan csakis topographiai következtetéseket vonhatunk, a város építőművészetéről azonban nem nyúj- tanak tájékozást. Ekként Budapest régi építészetének ismertetését majdnem egészen emlékek hiján és művészeti szempontból hasznavehetlen adatokra utasítva kell megkisérlenünk. Aquincum helyén talán már Szent István idejében volt valami helység, mely utóbb gyarapodhatott is, de nagyobb jelentőségre nem emelkedett, igazi várossá nem fejlődött. Az ország akkori két fő helye Székes-Fehérvár és Esztergom. Azonban kellett lenni Budán már a XII. században királyi várnak