Page - 92 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Image of the Page - 92 -
Text of the Page - 92 -
92
A királyné az ó-budai királyi várat, mely III. Endre halálakor is
említtetik, s melyben özvegysége alatt állandóan lakott, végrendeletében
Nagy Lajos nejére, Erzsébetre hagyta. Ez időtől fogva királynéi vár lett
és Nagy Lajos özvegye után itt lakott Zsigmond neje, Cilley Borbála, ki
1425-ben újjá építteté és ez alkalommal Bécsből kért két téglavető mestert.
Majd leánya, Erzsébet, osztrák Albertnek a neje, aztán Katalin, Mátyásnak
első neje, ennek halála után Hunyadi jános özvegye, Erzsébet, utóbb Beatrix,
Mátyás második neje, volt a királynéi vár tulajdonosa és lakója. Az utóbbi
szintén újjá építtette, kétségtelenül olasz építészszel. A föntiekből követ-
kezik, hogy a királynéi vár a XIV. és a XV. században fővárosunk területén
a legkiválóbb világi épület lehetett. A törökök földúlták. Csak sejtjük, hogy
a mai Királyhalmon állott.
Róbert Károlynak volt nagy udvarháza Budavárában a mai Bécsi kapu
mellett. Nagy Lajosnak itteni háza bizonyára szintén nem valami jelenték-
telen épület lehetett. Nagy Lajos öcscse, István herczeg, építtette a várhegy
déli végén a nevéről nevezett tornyot, ezt a nevezetes és hatalmas épít-
ményt, mely a királyi várhoz tartozott. Az ország egyik-másik előkelőjének
Nagy Lajos alatt is volt háza Buda várában, de utóda, Zsigmond király alatt
szokássá, sőt szükségessé vált, hogy minden egyházi és világi előkelőnek
legyen itt háza. Ez az uralkodó tette Budát a szó igazi értelmében királyi
székhelylyé. Maga is gyakran és húzamosan tartózkodott itt ; az ország-
gyűléseket itt tartotta, és számos fejedelmi látogatót fogadott itt. Az ö
uralkodása alatt nyert fővárosunkban nagyobb lendületet a világi építés,
ellentétben az előbbi századokbeli egyházi építészettel, Francziaországból
való építőmestereket és kőfaragókat hozatván, fejleszté az építési technikát.
A várhegynek déli végén volt királyi várat a városból hozzácsatolt területtel
éjszak felé tetemesen megnagyobbította, minden oldalról erős fallal vette
körűi, a falakra födött folyosót épített és egy négyszögű tornyon kivűl hat
más toronynyal ellátott hatalmas palotát emelt, mely a régivel ellentétben
még épülése közben elneveztetett friss palotának. Azonkívül a királyi vár
előtt Szent Zsigmondnak szentelt templomot és társas káptalant épített.
A Zsigmond által megkezdett, de egészen be nem fejezett építményeket
utóbb Mátyás király fejezte be és azokon kivűl a királyi várban egy kápolnát
s több újabb épületet emeltetett, valamennyinek belsejét gazdagon földíszítteté
és teljessé tevé a királyi vár építészeti pompáját. Mind e dicsőségből semmi
sem maradt. Az írott és rajzolt források együtt is elégtelenek arra, hogy
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Volume 12/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (1)
- Volume
- 12/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.95 x 21.91 cm
- Pages
- 330
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch