Page - 92 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

92 A királyné az ó-budai királyi várat, mely III. Endre halálakor is említtetik, s melyben özvegysége alatt állandóan lakott, végrendeletében Nagy Lajos nejére, Erzsébetre hagyta. Ez időtől fogva királynéi vár lett és Nagy Lajos özvegye után itt lakott Zsigmond neje, Cilley Borbála, ki 1425-ben újjá építteté és ez alkalommal Bécsből kért két téglavető mestert. Majd leánya, Erzsébet, osztrák Albertnek a neje, aztán Katalin, Mátyásnak első neje, ennek halála után Hunyadi jános özvegye, Erzsébet, utóbb Beatrix, Mátyás második neje, volt a királynéi vár tulajdonosa és lakója. Az utóbbi szintén újjá építtette, kétségtelenül olasz építészszel. A föntiekből követ- kezik, hogy a királynéi vár a XIV. és a XV. században fővárosunk területén a legkiválóbb világi épület lehetett. A törökök földúlták. Csak sejtjük, hogy a mai Királyhalmon állott. Róbert Károlynak volt nagy udvarháza Budavárában a mai Bécsi kapu mellett. Nagy Lajosnak itteni háza bizonyára szintén nem valami jelenték- telen épület lehetett. Nagy Lajos öcscse, István herczeg, építtette a várhegy déli végén a nevéről nevezett tornyot, ezt a nevezetes és hatalmas épít- ményt, mely a királyi várhoz tartozott. Az ország egyik-másik előkelőjének Nagy Lajos alatt is volt háza Buda várában, de utóda, Zsigmond király alatt szokássá, sőt szükségessé vált, hogy minden egyházi és világi előkelőnek legyen itt háza. Ez az uralkodó tette Budát a szó igazi értelmében királyi székhelylyé. Maga is gyakran és húzamosan tartózkodott itt ; az ország- gyűléseket itt tartotta, és számos fejedelmi látogatót fogadott itt. Az ö uralkodása alatt nyert fővárosunkban nagyobb lendületet a világi építés, ellentétben az előbbi századokbeli egyházi építészettel, Francziaországból való építőmestereket és kőfaragókat hozatván, fejleszté az építési technikát. A várhegynek déli végén volt királyi várat a városból hozzácsatolt területtel éjszak felé tetemesen megnagyobbította, minden oldalról erős fallal vette körűi, a falakra födött folyosót épített és egy négyszögű tornyon kivűl hat más toronynyal ellátott hatalmas palotát emelt, mely a régivel ellentétben még épülése közben elneveztetett friss palotának. Azonkívül a királyi vár előtt Szent Zsigmondnak szentelt templomot és társas káptalant épített. A Zsigmond által megkezdett, de egészen be nem fejezett építményeket utóbb Mátyás király fejezte be és azokon kivűl a királyi várban egy kápolnát s több újabb épületet emeltetett, valamennyinek belsejét gazdagon földíszítteté és teljessé tevé a királyi vár építészeti pompáját. Mind e dicsőségből semmi sem maradt. Az írott és rajzolt források együtt is elégtelenek arra, hogy