Page - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Image of the Page - 104 -
Text of the Page - 104 -
104
a legszükségesebbre szorítkozott. Ez általános kimerültségből és mindenféle-
képen kedvezőtlen körülményekből származó pangást a XIX. század elején
örvendetes lendület váltotta föl. A kettős város közül a balpartinak már
természeti fekvése is kedvezett, hogy a jelen század elején a nemzeti szellem
újra ébredésével nagyobbszerű fejlődésnek indúljon; de nem kevésbbé nagy
szerencséje volt az is, hogy József nádorban, ki már 1808-ban szépítő
bizottságot szervezett, és Széchenyi Istvánban, ki igazi nemzeti középponttá
emelte, olyan barátai támadtak, kik az egyszerű kalmár városkát az újabb
kori nagyvárosok mintájára szervezték és fejlesztették.
Az ekként kezdődött élénkebb tevékenység idejében jutott el hozzánk
a classicus kori művészet egyszerű formáira törekvő, görögös ízlésű építés,
mely az eszmében gazdag, merész és pompás, de sokszor szertelenkedő, utóbb
pedig elsatnyúlt barokk és rokoko művészetet Francziaországban és a többi
nyugati országban már a XVIII. század derekán fölváltá. Ekkor már véget
ért Bécs építészetének legfényesebb korszaka, mely alatt oly számos és oly.
nagyszerű alkotás keletkezett, hogy az utána következő classicismusnak igen
kevés tenni valója maradt, kivált miután ott a körülmények is kedvezőtlen
fordúlatot vettek. Magyarország újból keletkező fővárosában ellenben tág
tér kínálkozott az építészet ez új irányának, mely ide Bécs révén amúgy is
gyönge erejében megfogyatkozottal! jutott el. Legkiválóbb művelője Pollák
Mihály bécsi származású építész volt, ki 1804-ben telepedett le Budapesten,
s tevékenységét 1805-ben kezdte meg, midőn Amon bécsi udvari építész
terve szerint fölépíté a mai Gizella-téren a régi német színházat. E teleknek a
Dunára szolgáló részén nem sokára megkezdé és 1830-ban befejezé a városi
tánezterem (redoute) építését. A Ludovika-akadémiát 1829-től 1835-ig építé.
Ezek voltak akkor fővárosunk legjelentékenyebb görögös ízlésű épületei.
A színházat 1847-ben tűzvész pusztította el, falait a 7° -cs évek elején
hordták le és helyén a Haas-féle bérház épült; a redoute-épületet az 1849-ik
évi bombázás romba döntötte; a Ludovika-akadémiát a legújabb átalakítás
kivetközteté görögös jellegéből.
1837-től 1847-ig építé Pollák legkiválóbb művészi alkotását, a Magyar
Nemzeti Múzeumot. Ennek alaprajza hosszúkás négyszög; körűizárt és
keresztszárny által két udvarra osztott, szabadon álló, terjedelmes épület,
aránylag alacsony, s inkább alapépítményhez hasonlító földszíntje fölött két
emelete van. Egyszerű, minden építészeti dísz nélkül való homlokzata
közepén szabad lépcső vezet az emelet magasságában emelkedő nyílt oszlop-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Volume 12/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (1)
- Volume
- 12/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.95 x 21.91 cm
- Pages
- 330
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch