Page - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

104 a legszükségesebbre szorítkozott. Ez általános kimerültségből és mindenféle- képen kedvezőtlen körülményekből származó pangást a XIX. század elején örvendetes lendület váltotta föl. A kettős város közül a balpartinak már természeti fekvése is kedvezett, hogy a jelen század elején a nemzeti szellem újra ébredésével nagyobbszerű fejlődésnek indúljon; de nem kevésbbé nagy szerencséje volt az is, hogy József nádorban, ki már 1808-ban szépítő bizottságot szervezett, és Széchenyi Istvánban, ki igazi nemzeti középponttá emelte, olyan barátai támadtak, kik az egyszerű kalmár városkát az újabb kori nagyvárosok mintájára szervezték és fejlesztették. Az ekként kezdődött élénkebb tevékenység idejében jutott el hozzánk a classicus kori művészet egyszerű formáira törekvő, görögös ízlésű építés, mely az eszmében gazdag, merész és pompás, de sokszor szertelenkedő, utóbb pedig elsatnyúlt barokk és rokoko művészetet Francziaországban és a többi nyugati országban már a XVIII. század derekán fölváltá. Ekkor már véget ért Bécs építészetének legfényesebb korszaka, mely alatt oly számos és oly. nagyszerű alkotás keletkezett, hogy az utána következő classicismusnak igen kevés tenni valója maradt, kivált miután ott a körülmények is kedvezőtlen fordúlatot vettek. Magyarország újból keletkező fővárosában ellenben tág tér kínálkozott az építészet ez új irányának, mely ide Bécs révén amúgy is gyönge erejében megfogyatkozottal! jutott el. Legkiválóbb művelője Pollák Mihály bécsi származású építész volt, ki 1804-ben telepedett le Budapesten, s tevékenységét 1805-ben kezdte meg, midőn Amon bécsi udvari építész terve szerint fölépíté a mai Gizella-téren a régi német színházat. E teleknek a Dunára szolgáló részén nem sokára megkezdé és 1830-ban befejezé a városi tánezterem (redoute) építését. A Ludovika-akadémiát 1829-től 1835-ig építé. Ezek voltak akkor fővárosunk legjelentékenyebb görögös ízlésű épületei. A színházat 1847-ben tűzvész pusztította el, falait a 7° -cs évek elején hordták le és helyén a Haas-féle bérház épült; a redoute-épületet az 1849-ik évi bombázás romba döntötte; a Ludovika-akadémiát a legújabb átalakítás kivetközteté görögös jellegéből. 1837-től 1847-ig építé Pollák legkiválóbb művészi alkotását, a Magyar Nemzeti Múzeumot. Ennek alaprajza hosszúkás négyszög; körűizárt és keresztszárny által két udvarra osztott, szabadon álló, terjedelmes épület, aránylag alacsony, s inkább alapépítményhez hasonlító földszíntje fölött két emelete van. Egyszerű, minden építészeti dísz nélkül való homlokzata közepén szabad lépcső vezet az emelet magasságában emelkedő nyílt oszlop-