Page - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

204 a polgáriskolákkal kapcsolatos ipar-tanműhelyek vezetésére alkalmas ipar- és rajztanítók kiképzése czéljából, továbbá a gazdaság, gyümölcstermesztés, szőlőművelés és méhészet gyakorlati tanítására is be van rendezve, s van egy gipszöntő műhelye, mely képző czélja mellett a hazai tanintézeteket a rajzoktatáshoz szükséges főszmintákkal látja el. Az intézetben 120 növendék számára korszerűen berendezett internátus áll fenn. Ugyancsak ez intézethez van csatolva az országos tanítói árvaház, melyben huszonöt tanítói árvát látnak el. Legújabban a kormány ez intézet mellé siketnéma iskolával kapcsolatos tanfolyamot szervezett, melyen a vállalkozó tanítójelöltek elméletileg és gyakorlatilag képeztetnek siketnéma-intézeti tanítókká. A tanítónők képzése két állami intézetben oszlik meg; az elemi tanítónőket a budai oldalon, a II. kerületben levő tanítónő-képezde neveli, míg az Andrássy-úton levő felsőbb képzőintézet a polgári és felsőbb leány- iskolák számára képez női tanerőket. Ez utóbbi népes és nagy intézetnek csak egyik alkatrésze a szóban forgó képezde, másik az annak gyakorló- iskoláját szolgáló, már említett felsőbb leányiskola, s van még ezenkívül benne egy nevelőnő-képezde is, a melynek feladata magyar leányokat a házi nevelés feladataiban s különösen az idegen nyelvekben gondosan kiképezni, hogy a ritkán alkalmas külföldi nevelőnőket pótolhassák a műveltebb házakban. Itt is nagy benlakás van mindkét képezdei tanfolyam s a leányiskola növendékei, — mintegy 120 leány — számára. Az állami képzőintézeteken kívül van itt egy régi, még Mária Terézia által alapított katholikus tanító-képezde, egy tanítónőket képző tanfolyam az angol szüzek zárdájában és a már említett rabbi-seminariummal kapcsolatos izraelita tanító-képezde. A tornatanítók kiképzésére az állami tanító-képezde tornatanítói és tanári szakcsoportján kivűl a Nemzeti Tornaegylet helyi- ségeiben van tanfolyam szervezve. Hogy a népnevelés terén mekkora haladást tett Budapest e század folya- mában, s különösen az újabb időben, azt a következő néhány összehasonlító adat tanúsítja. A jelen század első tizedében mindössze nyolcz elemi iskola volt összesen 17 osztálylyal; a kilenczedik iskola csak 1843-ban nyílt meg. A módszer akkoriban nagyon hiányos volt ; a sok írás és gépies olvasás volt a főtárgy; számtanra és helyesírásra hetenkint egy órát fordítottak, mondat- tannak, rajznak, éneknek, beszéd- és értelemgyakorlatoknak híre sem volt. A népnevelés nagyobb föllendülése az újabb alkotmányos korszakkal kezdődik. 1869-ről 1870-re, tehát egy év alatt a községi elemi iskolák