Page - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

212 ségessé teszi az intézet folytonos fejlesztését. Gyűjteményei most hét külön osztályban őriztetnek, jelesen : a könyvtárban, a régiségosztályban, az állat-, ásvány- és fűvészettárban, a nemzeti képtárban és a néprajzi gyűjteményben. A könyvtár, mely ma kétszázezer kötetnél többet foglal magában, meg- tartotta eredeti nemzeti jellegét s első sorban a Hungarikákat gyűjti, minél fogva magyar ősnyomtatványokban a hazai összes könyvtárak közt ez a leg- gazdagabb. Ujabb időkben külön alosztályt tesz benne a hírlapkönyvtár, mely a hazánkban kiadott minden hírlapot és folyóiratot magában foglal. A kézirattár tizenkét oly codexszel dicsekszik, melyek Mátyás király könyv- tárából, a világhírű Corvinából származnak s a nagy király egykorú czíme- rével és jelvényeivel vannak jelölve, tehát kétségen kivűl az ő számára készültek. Ezek közt csudálhatjuk a híres Attavantes, Francesco del Chierico és Gherardo miniatűr remekeit, melyek közül négyet Abdul-Aziz szultán ajándékozott Felséges Urunknak, midőn ez őt Konstantinápolyban meg- látogatta; Ö Felsége pedig a Nemzeti Múzeumnak adta mind a négyet, hogy visszakerüljenek a magyar fővárosba, honnan ez előtt négyszáz évvel kerültek zsákmányúl Konstantinápolyba. Kettő a modenai herczeg ajándéka, egy a milanói Trivulzi család örököseitől 6.500 frankon vétetett meg. Őriznek sok kéziratot Mikes Kelementől, Vörösmartytól, Kazinczy tói, Verseghytől, Petőfitől és számos nagy nevű íróinktól. A régi kézíratok közt egyik legnagyobb becsű a magyar irodalomra nézve a „Halotti Beszéd és Könyörgés" czímű nyelvemlék, melynek hű hasonmását „Magyarország" I. kötetének 72. lapján közöltük. Különösen érdekes az 1848/9-diki évekből maradt proclamatiók, röp- iratok, falragasztványok, magán és hivatalos íratok gazdag gyűjteménye. A levéltárba huszonöt régi nemesi család tette le ősi okiratait, melyeket most tudósaink a belső termekben tanúlmányóznak, míg a könyvtárt a tágas ugyan, de az olvasók nagy számához mérve mégis kicsiny olvasó teremben főleg a tanúló ifjúság használja. A nagy könyvtáron kivűl van még minden múzeumi osztálynak egy-egy külön szakkönyvtára, melyek közt leggazdagabb az érem- és régiségtáré. Az érem- és régiségtár is tisztán megtartotta nemzeti jellegét s kizárólag oly tárgyakat gyűjt, melyek vagy hazánkban találtattak, vagy itt készültek, vagy magyarok birtokában voltak, vagy általában valami vonatkozással vannak Magyarországra. Az igazgatóság ezen elvet oly szorosan szem előtt tartja, hogy mióta az Iparművészeti Miízeum megalakúlt, mindazon nagy