Page - 240 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

240 osztály hónaponként egy osztályülést, az igazgató tanács negyedévenként egy igazgatósági ülést, az összes Akadémia hónaponként egy összesülést, évenként pedig egy nagygyűlést s ezzel kapcsolatban ünnepélyes közülést tart. Az osztályüléseken szakszerű fölolvasások és tudományos eszmecserék, az összesülésen pedig az Akadémiát közösen érdeklő tárgyak, a közös háztartás, vagyoni ügyek, stb. intéztetnek el. Ez utóbbin olvassák föl a gyász- és emlékbeszédeket s Ítélik oda a jutalmakat és pályadíjakat úgy a tudományos, mint a szépirodalmi munkáknak. A legkiválóbb tudományos és szépirodalmi műveket bizonyos évkörönkint nagyobb jutalomban is része- síti az Akadémia. Az ünnepélyes közülésen évenként beszámolót tartanak az Akadémia munkásságáról, nagyérdemű elhunyt tagok emlékezetét meg- újítják, költői és tudományos műveket olvasnak föl s új pályakérdéseket tűznek ki a szépirodalomból és a tudományok minden szakából. Akadémiánknak mostani szervezete, úgy szólván, minden egyes tag működésének kijelöli külön-külön feladatát. Meg van ugyan tartva a szoros kapcsolat, a melyben a tudományok egymással összekötvék, de egyszersmind minden tudomány önálló fejlődése is biztosítva van. A nemzeti szellem és tudományos működés fölébresztésére és ébren tartására kezdettől fogva irányadó hatással volt Akadémiánk; mióta pedig a nemzet áldozókészsége lehetővé tette, az egyes tudományszakokat európai színvonalra emelte. Hogy csak a legfontosabb eredmények közül említsünk néhányat: az összehasonlító nyelvtudomány, a finn-ugor és ural-altáji nyelvészet művelése Akadémiánk körében indúlt meg s itt jutott európai fontosságra. Még az ötvenes évek elején kezdett mind jobban gyökeret verni két vélemény nyelvtudósaink körében. Az egyik szerint a finn-ugor nyelvek s a magyar között szoros kapcsolat levén származásukra nézve, a rokon nyelvek ismeretét oly alapnak állították, a melyen egyedül lehet szilárdan fölépíteni a magyar nyelvtudományt. A másik vélemény nem akarta elismerni a mondott szoros kapcsolatot, csak olyan segédeszközt látott abban, a milyet az árja vagy sémi nyelvek is nyújtanak. Amazt a Reguly Antal hagyományai feldolgozásával Hunfalvy Pál s a hozzá csatlakozó Budenz József mélyre ható kutatásai, etymologiai összevetései, főleg a Magyar-ugor összehasonlító szótár rendkívül sok becses és nagy fontosságú anyaggal támogatták. A másik véleménynek legkiválóbb képviselői Czuczor Gergely és Fogarasi János voltak, kik a Nagy-Szótárt szerkesztették. A finn-ugor iránynyal ellentétben Vámbéry Ármin nyelvünknek a török-tatár nyelvhez való közeli