Page - 242 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

242 rokonságát vitatja s véleménye támogatásaúl több nevezetes művet tett már eddig is közzé az Akadémia segítségével. A régi nyelvemlékek és nyom- tatványok kiadása lehetővé tette a Nyelvtörténeti szótár anyagának össze- hordását s az anyag földolgozását, mely immár teljesen be van fejezve, így a magyar nyelvtudomány minden ága hatalmas fejlődésnek indult részint magában az Akadémia körében, részint az Akadémia segélyezésével megjelenő folyóiratokban (mint például a „Magyar Nyelvőr", „Egyetemes Philologiai Közlöny", stb.) s egyéb kiadványokban. E nagy sikerű fejlődéssel lépést csak a történettudomány tarthatott. Mindjárt az ötvenes évek elején megindult a történelmi kútfők rendszeres búvárlata, gyűjtése és kiadása, mit az Árpád-, Anjou- és Rákóczy-korbeli oklevelek nyomozása és kiadásai követtek. A török-magyarkori emlékek, országgyűlési, diplomatiai, mívelődéstörténelmi adatok fölvilágosító jegy- zetekkel vagy azok nélkül számos kötetben jelentek meg már eddig is, és oly gazdag anyagkészlet vár a földolgozásra, a milyenről 1848 előtt álmodni sem lehetett volna. A történelmi búvárlat fényes eredményeit élénk őrömmel s részvéttel fogadta a nagy közönség, kivált mióta a Magyar Történelmi Társúlat 1867-ben kezet fogva a második osztály történelmi bizottságával, megkettőztette nemzetünknek az Akadémia e téren való munkássága iránti érdeklődését. A mit a régészet-, bölcsészet-, statisztikai-, nemzetgazdaság-, jog-, had-, természet- és mennyiség-tudomány körében mint újat alkotott Akadémiánk az utolsó huszonöt év alatt akár az anyag összehordását, akár annak földolgozását tekintsük, sokkal több, semhogy avval e rövid vázlatban részletesen foglalkozhatnánk. Annyit azonban elmondhatunk, hogy mind e tudományágakat jeles művekkel gazdagította, nagy részét, kivált a hazai geologiát, növénytant, ásványtant, állattant úgy szólván újra alapította, illetőleg a mi sajátos állapotainkhoz alkalmazta s a magyar tudományos szellem életre való nyilvánúlásait körébe vonván, részesévé tette nemze- tünket az európai tudományos munkásságnak. De nemcsak a tudomány önálló, szakszerű művelését tartja föladatának Akadémiánk, hanem a tudományos ismereteknek szélesebb körben való ter- jesztését is. E végre oly folyóiratokat („Tudománytár", „Budapesti Szemle") alapított s tartott fenn kezdettől fogva, a melyek a hazai s külföldi irodalom és tudomány mozgalmait megismertessék a magyar közönséggel, s a magyar tudomány, első sorban az Akadémia munkásságának eredményeit a külfölddel