Page - 243 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

243 („Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn", „Unga- rische Revue"). Ezen kivűl Könyvkiadó Vállalatában, melyből 1872 óta 117 kötet jelent meg, részint eredeti magyar műveket ad ki, részint a külirodalmak legkitűnőbb termékeit nyújtja magyarra fordítva a művelt közönségnek lehetőleg olcsó áron, sőt az ország nagy számú egyesületeinek, különösen iskoláinak majdnem ingyen. Ilyen kamatokban fizeti vissza Akadémiánk a magyar közművelődés előmozdítására a nemzettől reá bízott s rendelkezésére adott összeget, a melynek immár félszázadon keresztül hű sáfára volt, s a melynek inkább csak biztos „kezelőjeűl, mint haszon- élvezőjéül" tekintette magát mindenkor. A mit az Akadémia a tudomány fejlesztésére tett, körülbelül ugyanazt tette a Kisfaludy-társaság a magyar költészet, széppróza és műbí rálát fejlesztésére. E társaság még 1836-ban megalakúlt, először csak arra a végre, hogy a Kisfaludy Károly szobrára befolyt adakozásoknak a szobor költségeire föl nem használt részét (4.475 forintot) gondozza s kamatait az irodalom érdekében gyümölcsöztesse. így az 1837-ben szervezett „szépirodalmi intézet" eleinte csak némi pályadíjak kitűzésére szorítkozott. S bár a pályadíjak odaítélése az ünnepélyes közülésen épen úgy emelte az iQú írók hírnevét, mint a Marczibányi István alapítványának 1815-től folyóvá tett négyszáz forintnyi kamat-jutalma a tudósokét: a mélyebben gondolkozó társak csakhamar belátták, hogy nem elég jutalmakkal gyámolítani az ifjú írók törekvéseit, hanem a társaságnak „tettleges önmunkásságával" is irányt kell mutatnia. 1842-től kezdve szélesebb körű s valóban jótékony munkásság indúlt meg a társaság körében. A népköltészet termékeit először kezdte gondosabban gyűjteni, magyarázni, fejtegetni s kiadni. Tőle kaptuk Shakspere, Molière, Plautus, Sophokles, Cervantes, Schiller, Burns, stb. műveinek olyan fordítását, a mely bátran versenyez a külföld hasonló legjobb fordításaival. Eddigi működése alatt koszorújába fűzte legkiválóbb íróinkat, a kik a társaságra viszont dicsőséget árasztottak. Arany Jánost és Madách Imrét mintegy fölfedezte s annyi más jeles írónk eredeti és fordított műveit kiadta. Állandó tőkéje manapság jóval meghaladja a százezer forintot. Nevezetesebb társaságok még, a melyeknek székhelye szintén Buda- pest, a következők : a Pet'ófi-társaság, mely 1875-ben szintén a szépirodalom művelésére alakúit. A szaktudományokat mívelő társaságok közül leg- népszerűbb a Királyi Magyar Természettudományi Társúlat, mely még 1840-ben alakúit s oly rendkívüli sikerrel működik, hogy közlönyéből 31*