Page - 257 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

257 és pedig a legtöbb a Kálvin-követőkére, míg az ágostai evangélikusok, unitáriusok, szombatosok jóformán csak egy-egy énekgyűjteményből táplál- koznak. Egész sereg énekszerzőről van tudomásunk e században, a kik közt legnevezetesebbek: Dévai Bíró Mátyás, Székely István, Sztárai Mihály, Batizi András, Huszár Gál, Bornemissza Péter, Bogáti Fazekas Miklós, a ki először adott teljes magyar zsoltárfordítást unitárius hitfelci kezébe. Tisztán aesthetikai szempontból legszebbek az unitárius és szombatos fele- kezetek énekei, a melyekben a középkor vallásos mély áhítata újul meg, s az üldözés elől menekülő hívőnek erős hite, Istenben vetett törhetetlen bizalma szabályos rhythmusokban szól hozzánk. Csak egyet idézünk a szebbnél-szebb unitárius énekek közül : A szombatosok énekeiben, a melyek nagy része Péchy Simontól, a következő század egyik legkiválóbb emberétől, Erdély kanczellárjától maradt ránk, szintén megható vallási buzgóság s a kisded felekezet megmarad- hatásában való erős bizalom szólal meg. Példáúl a „Mi dolog" kezdetűnek második versszakát idézzük : El kell vallásunkért atyánkat, anyánkat Hagynunk, édes földünket, Feleségünk', fiunk', házunk', örökségünk' És minden életünket. Sok nyomorúságot búdossal kell tennünk, Tűrnünk sok gyalázatot : De kicsinynek véljük, csak engedd érhetnünk Az utolsó szombatot. A vallási küzdelem mezejére teljes fegyverzetben állottak ki azok is, a kik nem annyira templomi énekeket, mint inkább otthoni lelki épülésre szereztek tanító, oktató és feddő verseket, a melyekben a halálra és utolsó ítéletre emlékeztetik s erényes életre intik híveiket és örök kárhozattal fenyegetik a bűnösöket, a kik között a földesúri jogokkal visszaélőket, a szegény népen kegyetlenkedő főurakat ép úgy ostorozzák, mint a kik az új vallás terjedését bármi tekintetben gátolni merészlik. Töredelmes lélekkel várták az isteni igazságszolgáltatást, a mely bár csak kedvező lehete rájuk M. 33 Igaz felség, egyedül úr, Egy hatalmas Isten! Kinek híre és nagy neve Terjedt mennyen, földön, Halhatatlan, láthatatlan Vagy dicsőségedben, Az angyalok, a nagy szentek Aldnak énekekben.