Page - 261 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Image of the Page - 261 -
Text of the Page - 261 -
261
vallásra s rettenetes bűneit egymásután gyónja meg Oláh Miklós esztergomi
érseknek. Ez a gyónás a mű legkitűnőbb része : a bűnök felsorolását gyermek-
kori tolvajságain kezdi s ezekről halad tovább az erőszakosságokra, rablá-
sokra, gyilkosságokra, a melyekből sehogy sem akar kifogyni s az érsek
már türelmetlenkedik. De az elvetemült gonosztevő száz gira ezüstöt igér
gyóntatójának, a ki erre késznek nyilatkozik őt minden bűneitől azonnal
feloldozni. A mű, mint dráma, csekély becsű, de mint a legélesb vonásokkal
színezett jellemrajz ritkítja párját egész irodalmunkban. Nemcsak kitűnően
vannak személyei, főkép maga Balassi, rajzolva, hanem párbeszédei is
elevenek, nyelve szabatos, erős és jellemzetes. Személyei az élet nyelvén
beszélnek, a mi az író tehetségének legkitűnőbb bizonyítéka.
Bármilyen gazdag is e század lyrája, nem gazdagabb epikájánál, a mely
felölelte az ó-testamentum majd minden elbeszélését, az európai mondák és
novellák, a Gesta Romanorum anyagát, Aesopus és a németek mese-
gyűjteményét, a classicai világ „históriáit" s a hazai események egész
csoportját, a melyeket nagy részt verses formában siettek közzé tenni.
Az epikai elbeszélők részint egyenes utódai a régi középkori regösöknek,
részint száraz krónikaírók, a kik tárgyaikon mit sem akarnak szépíteni.
Közűlök itt csak azokat említhetjük, a kik hazai tárgyakat dolgoztak föl és
a kik úgy nevezett „szép históriákat" írtak. Az előbbiek között Tinódi
Sebestyén kiváló figyelmünket érdemli. Ö a XVI. században az epikai
elbeszélésnek, illetőleg verses krónikaírásnak legderekabb képviselője, a
kit a háborús világ korán a harcz mezejére szólított s így a megénekelt
eseményeknek jó részt szemtanúja volt. Várról-várra járt lantjával, hogy
énekelje „Erdély históriáját", „Szeged veszedelmét", Szondy, Dobó és
Losonczy hősi halálát vagy önfeláldozó viadalát, egykori jó urának, Török
Bálintnak fogságba hurczoltatását, vagy hogy kigúnyolja a részegeskedőket,
a kevély udvarbírákat, a kik őt nem a legszívesebben látták. Tinódi mint
alakító költő alig jöhet szóba : de mint olyan, a ki kora eseményeinek
részleteit oly lelkiismeretesen fölkutatta, s a ki forró hazaszeretetével, erkölcsi
bátorságával nem szűnt meg az erőszakoskodó s pártoskodó főurakat a haza
nevében inteni, dorgálni és folytonos összetartásra, egyességre buzdítani,
méltán kiváló helyet foglal el a korabeli versszerzők között. Talán ő az
egyetlen a XVI. századbeli magyar írók közt, a ki buzgó protestáns létére sem
türelmetlen, mert a hazafiság sokkal erősebb benne a vallásos meggyőződés-
nél. Előtte csak egy igazi czél lebegett : hazánk önállóságának visszaszerzése,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Volume 12/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (1)
- Volume
- 12/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.95 x 21.91 cm
- Pages
- 330
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch