Page - 283 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

283 Követője Fazekas Mihály volt, a ki híres munkájában, a „Ludas Matyiu-ban először emelt szót az elnyomott jobbágyság emberi jogainak védelmére, midőn Döbrögit, a zsarnok földesurat Matyi, a kitől előbb Döbrögi vásárra vitt lúdjait erőszakkal elvétette s még hozzá meg is csapatta, fogadásához híven háromszor megveri s így rajta boszúját tölti. Több tehetséges fiatal író ugyanekkor az elszám- lált költészeti iskolák irá- nyainak egyesítésén fára- dozott , sőt tanulmányaik körébe vonták a német költészetet is. A művészi szépet vallották legfőbb elvöknek s a költői formá- kat hol a régi magyar köl- tészetből , hol a classicai iskolától, hol pedig a fran- czia-német költészetből vet- ték át. Ez irány művelői közül Kazinczy Ferencz volt a legtevékenyebb és legfinomabb ízlésű író, a ki új aesthetikai elveit elmé- letben és gyakorlatban egy- aránt megvalósítani töre- kedett. Kazinczy mellett Verseghy Ferencz, Bacsá- nyi János, Sze?itjóbi Szabó László és Dayka Gábor törekedtek a különféle irányok összeolvasztásán s valamennyien becses művekkel gazdagították irodalmunkat. Leginkább lyricusok voltak: ódákat és elegiákat, epigrammákat és satyrákat írtak, s e mellett a műdalt is meg- kisérlették a németek után, szerencsésen vegyítvén az érzelmesség, könnyed báj és kecsesség elemeit magyaros felfogásukkal s egyszerű kifejezéseikkel. Kazinczyn kivűl Verseghy és Bacsdnyi tettek nagyobb hatást, nemcsak 36*