Page - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

298 jármát széttörte, a classicai eszményiség uralkodó hatalmától megszabadult s az európai romanticismus, a nemzeti mondák és történelem, valamint a nép- költészet fölfrissítő elemeit is magába olvasztá. Új hang, új érzés, új nyelv nyilatkozik költészetünkben s egész irodalmunkban. A már előbb föllendült lyrai költészet mellett megvetik költőink a magyar dráma, eposz, ballada, románcz, regény, költői beszély és novella alapjait, kibővítik a lyrai tárgyak körét is, és az alkotmányos küzdelmekben egy, addig többé-kevésbbé elhanyagolt műfajt, a szónoki beszédet a művészi előadás magas fokára emelik. S a mint államférfiaink a szegény nép sorsának javításán, majd az alkotmány „sánczaiba" való befogadásán törekszenek : költőink képzelnie is leszáll a régi mythologiai alakokkal benépesített Helikon hegyéről az egyszerű nép eszme- s érzelem-világához; a nép költészetének legszebb virágait gyűjtik és magyarázzák íróink s így az új irodalmat visszavezetik a régi s a népköltészet forrásaihoz. Az új költői tartalom új formában jelenik meg, azaz a nyugat-európai s classicai formák könnyedebb rhythmust s nagyobb szabatosságot nyernek, a régi magyar versidomok pedig művé- sziekké válnak. Szóval irodalmunk eszmeileg, tartalmilag és alakilag teljesen nemzetivé lőn. A magyar költészetnek ez új fejlődése Kisfaludy Károly (l 788—1830) működésével válik mind érezhetőbbé és hatásosabbá. Költészetünknek az a faja vesz nála új lendületet, a melynek eddig irodalmunkban egyetlen kitűnőbb képviselője sem volt: a dráma. Kisfaludy a „Tatárok Magyarországon" czímű drámájával aratta első babérait 1819-ben s pár év múlva ő lett a fiatalabb írók vezére, mestere, midőn „Aurora" czímű zsebkönyvét 1822-ben megindította. Hozzá csatlakoztak Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferencz, Zádor György, Czuczor Gergely és Helmeczy Mihály. Kazinczy föltétlen tekintélye ingadozóban volt, bár a nyelvújítás legfőbb vívmányait épen a Kisfaludy köre, az Aurora-kör, vitte diadalra az Akadémiában. E kör tűzte ki czélúl költészetünk nemzetiesb irányát, ez tette Pestet irodalmi középponttá; ennek a körnek a működése hatott a közönségre tetemesebben, mert az „Aurora" az első magyar zsebkönyv volt, a mely az új idők fuvalmát érezteté s külsőleg is csinosan jelent meg. Az „Aurorá"-ba akkori legjobb íróink legjobb dolgozataikat írták : eposzt, drámát, költői beszélyt, novellát, balladát és románczot. A német költészet hatása még erősen érzik e kör tagjain, legkivált Kisfaludyn és Bajzán, legkevésbbé Vörösmartyn ; de a földolgozott tárgy hazai volt s a magyar történelem és mondák nekik