Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

306 Vörösmarty legtöbb kitartässal a dramai költeszetet müvelte, ämbär mint hatalmas lyrai tehetseg itt legkevesebb sikert arathatott. Költeszetenek fenyoldalai itt is szembeötlök : eredetisege, szellemenek szinte paratlan gazdagsäga, kepeinek es hasonlatainak ragyogö szfnezete, szabälyos es zengö jambusai ma is rendkivüli hatäsüak; de a dräma szigorü szerkezetet, a jellemek drämai rajzät, gyorsabb haladäsü cselekvenyet nem igen taläljuk e müveiben. Ifjabb koräban irt szinmüvei jö reszt csak dialogusokra osztott törteneti kepek, de mär a „Vernäsz" s a „Maröt bän" tragediaiban erösebb tragikai összeütközest pröbäl alkotni. Azonban ebben a nemben is van egy remek muve Vörösmartynak, a „Csongor es Tündett, a melynek alapja az Ärgyrus kiralyfiröl szölö szephistöria. E muben erte el a magyar költöi nyelv bajanak legmagasb fokat. Jdl mondja Beöthy, hogy „a szerelem költöibb, melegebb ekesszölässal sohasem szölott, a költöi motivumok gazdagabban sohasem äradtaku. Lyrai darabokat pälyäja elejetöl kezdve haläläig folyväst irt. Költeszete ezekben erte el csücspontjät. Nemcsak tärgyainak gazdagsägaval, hangü- latainak vältozatossägäval, hanem a különfele müfajok üj alkotäsaival is egeszen ismeretlen iränyokat jelölt ki a magyar lyräban. Dal, elegia, öda, hymnus, genre-kep, ballada, romäncz, epigramma — mind e müfajokban igazi remekeket alkotott. Zengte a szerelmet, az utäna valö epedest s äbrän- dozäst; lelkesult az emberiseg haladäsäert, megihlette a leigäzott lengyelek sorsa; de mindenek fölött enekelte honszerelmet lelkesülesenek lankadatlan hevevel, hangjänak öszintesegevel s remenyeinek vagy bänatänak igazsägäval. Hazafias költemenyei ödäk es elegiäk. Siratja a pusztulö nemzetet, aggödik erette, korholja a külföldieskedöket; majd, — midön Szechenyi a ^Hitel" czi'mü munkäjäval hitet lehel a nemzetbe, — hangot ad a nemzet köz- hangülatänak, az önbizalom es nagysäg, a fäjdalom es elszäntsäg erzetenek vagy balsejtelmenek, hogy nemzetünk kivivja magät s dicsöve lesz, vagy elpusztul vegkep a föld szineröl. E hangülatnak a „Szözat" a legszebb kifejezese, a mcly Kölcsey „ Hymnusu-äval együtt maig is nemzeti eneke a magyarnak. Vörösmarty az üjabbkori ödänak legnagyobb mestere, mint Berzsenyi a classicai ödäe. Van benne tuz, erö, meltösäg, szönoki hev, a mely csapongö es egyenetlen, de mindig äradö s nem ritkän viharos. Egesz sor remekeben ad kifejezest az akkori ellenzek politikai hangülatänak s az ez utän Irt dithyrambjaiban, mint „Az orszäg häzau es a „Ven czigänytt, pathosza a