Page - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

m bajt viv bätyjäval, a ki megfutamodik, de öcscse megöli. E müben „a nepmese egyszeru baja egyesül a tragedia fensegevel". Nyugalmas epikai hangja, kerek compositiöja, eles es eleven jellemrajzai a naiv eposzokhoz teszik hasonlövä, de a „fordülatok erösbülö dramaisäga s a szenvedelyek fejlödesenek behatö, szabatos rajza az üjkori müveszre" vallanak Aranyban. A trilogia mäsodik reszenek, a „Csaba kirälyfiu-nak teljes väzlata s egy es kidolgozott reszei, mint a „Kevehäza", a költönek meg emelkedes£t es izmosodäsät mutatjäk, s mind inkäbb fäjlalnunk kell, hogy eletenek e leg- nagyobb alkotäsät be nem fejezhette. Kisebb epikai müveit („Az elveszett alkotmäny", „A nagyidai czigä- nyok", mely utöbbi a legkitünöbb magyar komikai eposz, s vegre a „Bolond Istök", mely csak töredek ugyan, de a sötet humornak paratlan kifejezöje irodalmunkban) nem emlithetven, csak balladäiröl es lyräjäröl szölunk meg röviden. Arany a magyar balladät a sköt es szekely balladak alapjän alkotta meg, eltanülvän azoknak hangjät es szerkezetök titkait. Tragikai eröre nezve Goethet is megelözi. Nehäny balladäja a legerösebb tragikai hatäsü; a költö szinte paratlan erövel rajzolja „a szenvedely demonismusät, monomaniäjät, a lelkiismeret furdaläsai között szenvedö lelek lätomäsait". Tärgyait a törtenelemböl es a nepeletböl meriti, s pedig ältaläban a komorabb, sötetebb tärgyakat kedveli. Gyulai a ballada Shaksperejenek nevezi öt, a ki a legnehezebb compositiökat is bämülatos könnyüseggel tudja megalkotni, a legmereszebb szerkezet akadälyait legyözni s a legmestersegesebb vers- alakokban is, tigy szölvän, jätszva lilktet rhythmusa. Arany nagyobb epikai müvei s balladäi mellett folyväst irt lyrai költe- menyeket is, a melyek az egyszeruseget es fönseget, az erzelem komoly magasztossägät s annak ellägyüläsät, a hangülatok müveszi vegyiteset, az elegiai fäjdalom, csöndes szemlelödes, lelki meghatottsäg mozzanatait oly magas fokon juttatjäk erv^nyre, mint alig nehäny magyar lyrikus müvei. Annak az ällapotnak pedig, a melyben a ketsegbeeses harczot viv a hittel, a tepelödes a remenyseggel, a lemondäs a bizalommal, Arany a legmüveszibb kifejezöje nälunk. Lyräjänak alaphangja az elegia, mely neha az ödäig emel- kedik, mäskor pedig humorban olvad fei. Legszivesebben csalädi eletenek boldogsägät veszi lantjära, de hatäsra nezve hazafias elegiäi a legelsök. A fäj- dalom es panasz hangjänak emelkedettsege az ö lantjän szölt a legmeghatöbban. Arany Jänos hatäsa alatt, bar önällö iränynyal, müvelte az epikai költeszetet Szdsz Käroly, a kinek e nemben legbecsesebb müvei a „Salamon"