Page - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

358 eletben is eltüntek, a szinpadon ö utäna senki sem volt kepes azokat olyan tökelylyel elöällitani. De kitünö volt a franczia tärsalgäsi darabokban is mint ven piperköcz, bankär, finom elegäns marquis. Falstaff, Nyüzö szolgabirö, Zsiga czigäny, Lombai a Kisfaludy „Csalödäsai"-ban es tömerdek mäs szerepe sokäig nem talält ö hozzä hasonlö szemelyesitöre. Fdncsy Lajos (1809—1854) szinesz, rendezö, igazgatösägi ügyvivö. Elöbb a szerelmes, majd a cselszövö szerepekben volt igazi müvesz. Orvos- növendekböl lett szineszsze. Kivälö müveltsegevel csakhamar az elsö sorba küzdötte föl magät. Tartuffe, Shylock, Jago, Wurm, Edgar voltak leg- kivälöbb szerepei. Nagy ertelmessege kitünö rendezöve tette; utöbb a legvälsägosabb idökben 1849 u*än biztäk rä a szinhäz igazgatösägi ügy- vezeteset, es az a legnagyobb erdeme, hogy erelye es buzgö tevekenysege a szinhäz fentartäsähoz nagy mertekben hozzä järült. Ldszlö Jözsef (1808 — 1878) a magyar vigjätek legfinomabb szin- müvesze volt. A salonhös, a derült bonvivant szerepkört kitünöen töltötte be. Legkivälöbb szerepei voltak a „Sköt nemes", Fecsegi a „Häz becsü- lete"-ben, Lajos a „Szökött katonä"-ban, Kereszti a „Vegrendelet"-ben, es sok mäs. Telepi György (1799—1885) valösägos ezermester volt. Mint szinesz, rendezö, festö, diszmester, gazda sok hasznos szolgälatot tett a nemzeti szinhäznäl; mint irö es forditö is müködött. Mint komikus szinesznek a „Londoni koldusok" Prospectusa, a „Ket pisztoly" Huglija, stb. tartottäk fenn nevet. Meltö tärsa volt a komikumban Kovdcsnt Fekete Märia, a ki a nevetseges duennäkat, kulcsärnekat, gazdasszonyokat, valamint a hervadö agg szüzeket szemelyesitette. Udvarhelyi Miklös (1790—1864) volt a nemzeti szinhäz valösägos mindenese ügy a drämäban, mint az operäban. Emebben a basszus szere- peket enekelte, drämäkban jätszott a legnagyobb szerepektöl kezdve a legkisebbekig mindent, a mi szakmakörebe esett, s a szinpadi összhangot mindig emelte pontos es jöl ätgondolt müködesevel. A komoly szin- müvekben az aggastyänok, szelid apäk, vigjätekokban az együgyüek szerepeiben tünt ki. Szerdahelyi Jözsef (1804—1851) es Szilägyi Päl (1793 —1874) egeszitek ki e diszes nevsort. Mindkettö nemcsak a drämänak, hanem az operänak is kivälö tagja volt. Szerdahelyi mint elöadö enekes sok even ät volt tämasza az operai müsornak; azon kivül szämot tevö zeneszerzö is volt.