Page - 383 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

383 A magyar zen6re nezve nagy fontossägü egy erdelyi codex, jelenleg a csiksomlyöi ferenczesek birtokäban. Az egesz orgona-täbläzatokban van l'rva következö czimmel: „Organo Missale opera ac studio fratris patris Joannis Kajoni ordinis Minorum organistae et organifabri. Guardiani Con- ventus Mikhäziensis. Anno 1667". Felötlö, hogy a nagyszombati zsinat hatärozata csakis 41 ev mülva, 1672-ben, vetetett foganatba, t. i. ekkor jelent meg — Szelepcsenyi György ersek alatt — Nagy-Szombatban ama bizottsägilag szerkesztett Cancionale, mely a legüjabb idökig szabälyadö lett. Magyar czime : „Regi es üj, deäk es magyar äjitatos egyhäzi enekek es litäniäk", stb. De keshetett ez a gyüjtemeny, mert mär 1651-ben megelözte a Kisdi Benedek egri püspök- nek ajänlott enekeskönyv, mi ältal a közszükseg fedezve lön elannyira, hogy a Szelepcsenyiet ennek czimlapjähoz, tartalmähoz s az enekek beosztäsähoz hasonlitvän, csak nehäny enekkel bövitett utännyomatnak mondhatjuk. Kisdievel versenyezni lätszik a szinten egri püspök, Szegedi Lenärd, költsegen 1674-ben Kassän nyomatott gyüjtemeny, mely az enekeknek mind mennyisegere, mind vältozatossägära nezve fölülmülja az eddigieket, söt magyarosabbnak mondhatö. A XVII. szäzadot Näray „Lyra coelestis" czimü gyüjtemenye zäija be. A többieknel terjedelemre nezve kisebb, de nemzeti szempontböl igen erdekes. Nagy-Szombatban nyomatott 1695-ben. Erdely reszeröl a „Gyula-fejerväri Paterek" adtak ki egy „Lelki Paradicsom" czimü buzgalmi könyvet (Gyulafejervär, 1700), melyben csoportonkent igen becses hymnusok vannak, de dallamok nelkül; toväbbä a föntebb emlitett Käjoni is adott ki egy enekeskönyvet (dallamok nelkül), mely Organo Missale-jäval egy idöre, 1676-ra, esik. A protestansok a XVI. szäzadböl härom codexet örököltek: egyik a Batthyänye (mäsolata az akademia könyvtäräban); a mäsik kettö a särospataki föiskola sajätja; (mäsolatuk szinten az akademia könyvtäräban). Altaläban a codexeket egy kor Toldy tevedesböl a katholikusok köze szämitotta, mi annäl könnyebben megeshetett, mert czimlapjuk nincs; de mäs felöl tudjuk, hogy Luther a römai szertartäst s az azzal kapcsolatos enekeket meghagyta. Erre szüksegtelen mäs tanüt fölhozni, mint Geleji Katona Istvän erdelyi püspök nyomtatott graduäljät, mely az emlitett codexekböl van összeällitva. Ugyane szäzad folytän — mint mär erintve volt — szämosak a protestans egyhäzi költök, kiknek müvei dallam nelkül jelentek meg,