Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

400 Szäszorszägnak Lomatsch nevü värosäban született 1815-ben, de azert teljes joggal magunkenak mondhatjuk, mert nemcsak hogy 33 even ät folytonosan közöttünk elt es müködött, hanem magyar zenenknek is egyik kivälö müve- löje lett. Zeneszerzemenyei, melyek kesöbb az egesz vilägot bejärtäk, mind nälunk adattak elöször elö. Egyaränt kitünt kamara-stüben l'rt triöiban, vonös negyeseiben, a symphoniäban s a zongorairodalom minden fajtäjü müveiben, s kitünö müvelöje volt a „Serenad" czimen vonös zenekarra irt müfajnak. Müvei mind maradandö becsüek. Volkmann egyike volt a legihletet- tebb zeneköltöknek; mester a formäkban, mint classicus elödjei, s azon kivül päratlanül romanticus a stilben, nemes a dallamaiban es bäjolö egeszen üj harmoniäjäban. A magyar zene fejlödesere nezve is sokat köszönünk neki, mert a „Visegräd" czimü, zongorära irt tizenket zenekepe, az „Unga- rische Skizzen" czimü, zongorära irt het zeneväzlata, toväbbä „Souvenir de Maroth", „Au tombe du comte Szechenyi" czimü fantäziäja igazi ütmutatök arra, hogy a magyar zene a vilägzeneirodalomban mikep foglaljon el ep oly helyet, mint a nemet, franczia vagy olasz. Müveinek szäma mintegy hetvenre megy. A hetvenes evekben a nemzeti szinhäz szämära irta egyik legkivälöbb müvet, Shakspere „III. Rikhärd kirälyä"-hoz a teljes zenet. 1875-ben az akkor alapitott orszägos magyar kirälyi zeneakademiäban a magasabb zeneszerzes tanära lett. Diszere vält ez intezetnek es szämos jeles tanitvänyt nevelt, többek közt Szabados Kärolyt, a „Viora" ballet tehet- seges szerzöjet, es Major J. Gyulät, e mär is jö hirü zeneszerzöt. 1883-ban halt meg Budapesten. Ket jeles hazänkfiäröl kell meg megemlekeznünk, kik mindketten viläg- hirre tettek szert; az egyik Goldmark Käroly, a mäsik Joachim Jözsef, kik rendesen külföldön tartözkodnak ugyan, de hazäjukkal is ällandö össze- köttetesben vannak. Goldmark Käroly 1832-ben, Keszthelyen született. Kikepezteteset a soproni zeneegylet iskoläjäban es a becsi conservatoriumban nyerte, s a hegedüjätszäsban es a zeneszerzesben egyaränt kitünö. Mär az ötvenes evek elejen ältalänos figyelmet keltett sajätsägos zeneszerzemenyeivel, melyeket Becsben es kesöbb Pesten is bemutatott; de müveszi hiret csak akkor alapitotta meg, mikor hegedüre es zongorära irt szellemes „Suite"-jevel es keleties jellegü „Sakuntala" nyitänyäval a nyilvänossäg ele lepett. E ket mü mindenütt a legnagyobb tetszesben reszesült. Goldmark ama kivälö tehet- segek köze tartozik, kikben van eredetiseg, lelemenyesseg, költöi er es fenkölt