Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2
Image of the Page - 400 -
Text of the Page - 400 -
400
Szäszorszägnak Lomatsch nevü värosäban született 1815-ben, de azert teljes
joggal magunkenak mondhatjuk, mert nemcsak hogy 33 even ät folytonosan
közöttünk elt es müködött, hanem magyar zenenknek is egyik kivälö müve-
löje lett. Zeneszerzemenyei, melyek kesöbb az egesz vilägot bejärtäk, mind
nälunk adattak elöször elö. Egyaränt kitünt kamara-stüben l'rt triöiban,
vonös negyeseiben, a symphoniäban s a zongorairodalom minden fajtäjü
müveiben, s kitünö müvelöje volt a „Serenad" czimen vonös zenekarra irt
müfajnak. Müvei mind maradandö becsüek. Volkmann egyike volt a legihletet-
tebb zeneköltöknek; mester a formäkban, mint classicus elödjei, s azon kivül
päratlanül romanticus a stilben, nemes a dallamaiban es bäjolö egeszen
üj harmoniäjäban. A magyar zene fejlödesere nezve is sokat köszönünk
neki, mert a „Visegräd" czimü, zongorära irt tizenket zenekepe, az „Unga-
rische Skizzen" czimü, zongorära irt het zeneväzlata, toväbbä „Souvenir de
Maroth", „Au tombe du comte Szechenyi" czimü fantäziäja igazi ütmutatök
arra, hogy a magyar zene a vilägzeneirodalomban mikep foglaljon el ep
oly helyet, mint a nemet, franczia vagy olasz. Müveinek szäma mintegy
hetvenre megy. A hetvenes evekben a nemzeti szinhäz szämära irta egyik
legkivälöbb müvet, Shakspere „III. Rikhärd kirälyä"-hoz a teljes zenet.
1875-ben az akkor alapitott orszägos magyar kirälyi zeneakademiäban
a magasabb zeneszerzes tanära lett. Diszere vält ez intezetnek es szämos
jeles tanitvänyt nevelt, többek közt Szabados Kärolyt, a „Viora" ballet tehet-
seges szerzöjet, es Major J. Gyulät, e mär is jö hirü zeneszerzöt. 1883-ban
halt meg Budapesten.
Ket jeles hazänkfiäröl kell meg megemlekeznünk, kik mindketten viläg-
hirre tettek szert; az egyik Goldmark Käroly, a mäsik Joachim Jözsef,
kik rendesen külföldön tartözkodnak ugyan, de hazäjukkal is ällandö össze-
köttetesben vannak.
Goldmark Käroly 1832-ben, Keszthelyen született. Kikepezteteset
a soproni zeneegylet iskoläjäban es a becsi conservatoriumban nyerte, s a
hegedüjätszäsban es a zeneszerzesben egyaränt kitünö. Mär az ötvenes evek
elejen ältalänos figyelmet keltett sajätsägos zeneszerzemenyeivel, melyeket
Becsben es kesöbb Pesten is bemutatott; de müveszi hiret csak akkor
alapitotta meg, mikor hegedüre es zongorära irt szellemes „Suite"-jevel es
keleties jellegü „Sakuntala" nyitänyäval a nyilvänossäg ele lepett. E ket mü
mindenütt a legnagyobb tetszesben reszesült. Goldmark ama kivälö tehet-
segek köze tartozik, kikben van eredetiseg, lelemenyesseg, költöi er es fenkölt
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Volume 12/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (2)
- Volume
- 12/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.08 x 21.91 cm
- Pages
- 312
- Keywords
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch