Page - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2
Image of the Page - 401 -
Text of the Page - 401 -
ioi
ihlet; harmoniäja — bar itt-ott idegenszerü — mindig erdekes, hangszerelese
mesteri. Müvei közül különösen kiemelendök „Ländliche Hochzeit" czimü
symphoniäja, „Penthiseleia" es „Tavasz" czimü nyitänyai. A ket utöbbit
Budapesten mutatta be elöször. Legnagyobb sikert azonban „Säba kirälynöje"
czimü negy felvonäsos operäjäval aratott, melyet 1873-ban Becsben adtak
elö elöször. E müveben ragyogott zenei tehetsege legfenyesebben. Tizen-
härom evvel kesöbb 1886-ban „Merlin" czimü härom felvonäsos operäja
került szinre Becsben. Mindket müve nälunk is nagy tetszesben reszesült,
„Säba kiräly nöje" meg epen kedvencz operäja a budapesti közönsegnek.
Joachim Jözsef az üjabb kornak egyik legnagyobb hegedümüvesze s
egyszersmind jeles zeneszerzö es karmester 1831 jülius 15-en Kitse nevü
közsegben, Pozsonymegyeben született. Elsö tanülmänyait a budapesti zene-
deben kezdte s a becsi conservatoriumban vegezte, hol Böhm Jözsef jeles
hegedü-tanär (szinten hazänkfia) vezetese alatt rövid idön oly rendkivüli
haladäst tett, hogy mär 1852-ben 21 eves koräban Liszt oldala mellett mint
udvari versenymester müködött Weimarban. Mint ilyen nyert 1854-ben
Hannoverben is älläst. Az ötvenes evek vegen Schuman Kläräval tett
nagyobb müütazäst; kesöbb maga indült hangverseny-körütra es remek
jätekäval meghöditotta az egesz müvelt vilägot. 1869 öta igazgatöja es
tanära a berlini „Academische Hochschule der Musik" czimü intezetnek.
Mint hegedütanärnak is kivälö erdemei vannak es szämos jö hirü hegedü-
müvesz — köztük igen sok hazänkfia — dicseri benne mesteret. A classicus
hegedüirodalom remekeit senki se jätsza ma ügy, mint ö; nagy es nemes
hangot csal ki hangszereböl, s elöadäsänak jellege a müveszi nyugodtsäg.
Ep oly kitünö a vonös negyes elöadäsäban is. Zeneszerzemenyei közül elsö
helyet foglalja el „Magyar hegedü-versenye", mely nagy tetszesben reszesült
s mely a hegedümüveszeknek mindenkor egyik leghäläsabb darabja lesz.
A virtuoz stil, melyet Liszt nagy tökelyre vitt, utänzökra is talält,
s ezek közül elsö sorban kiemelendö Szökely Imre, ki 1823-ban Mätyfalvän,
Ugocsamegyeben született. Atyja a megye föispänja volt s szinten jeles
zongorajätszö. Szekely Imre a budapesti egyetemen a jogi es ällamtudomänyi
tanfolyamot vegezte, de atyja beleegyezesevel utöbb megis a zenei pälyät
välasztotta. 1847-töl 1852-ig sikerült hangversenyeket adott külföldön,
föleg Pärisban s Londonban. 1852-ben visszatert hazäjäba s bemutatta
müveszetet a fövärosban es több videki värosban is, zajos tetszest aratva
mindenütt. Majd a nemzeti zenede zongoratanära lett, hol sok evig sikeresen
M. 51
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Volume 12/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (2)
- Volume
- 12/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.08 x 21.91 cm
- Pages
- 312
- Keywords
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch