Page - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

ioi ihlet; harmoniäja — bar itt-ott idegenszerü — mindig erdekes, hangszerelese mesteri. Müvei közül különösen kiemelendök „Ländliche Hochzeit" czimü symphoniäja, „Penthiseleia" es „Tavasz" czimü nyitänyai. A ket utöbbit Budapesten mutatta be elöször. Legnagyobb sikert azonban „Säba kirälynöje" czimü negy felvonäsos operäjäval aratott, melyet 1873-ban Becsben adtak elö elöször. E müveben ragyogott zenei tehetsege legfenyesebben. Tizen- härom evvel kesöbb 1886-ban „Merlin" czimü härom felvonäsos operäja került szinre Becsben. Mindket müve nälunk is nagy tetszesben reszesült, „Säba kiräly nöje" meg epen kedvencz operäja a budapesti közönsegnek. Joachim Jözsef az üjabb kornak egyik legnagyobb hegedümüvesze s egyszersmind jeles zeneszerzö es karmester 1831 jülius 15-en Kitse nevü közsegben, Pozsonymegyeben született. Elsö tanülmänyait a budapesti zene- deben kezdte s a becsi conservatoriumban vegezte, hol Böhm Jözsef jeles hegedü-tanär (szinten hazänkfia) vezetese alatt rövid idön oly rendkivüli haladäst tett, hogy mär 1852-ben 21 eves koräban Liszt oldala mellett mint udvari versenymester müködött Weimarban. Mint ilyen nyert 1854-ben Hannoverben is älläst. Az ötvenes evek vegen Schuman Kläräval tett nagyobb müütazäst; kesöbb maga indült hangverseny-körütra es remek jätekäval meghöditotta az egesz müvelt vilägot. 1869 öta igazgatöja es tanära a berlini „Academische Hochschule der Musik" czimü intezetnek. Mint hegedütanärnak is kivälö erdemei vannak es szämos jö hirü hegedü- müvesz — köztük igen sok hazänkfia — dicseri benne mesteret. A classicus hegedüirodalom remekeit senki se jätsza ma ügy, mint ö; nagy es nemes hangot csal ki hangszereböl, s elöadäsänak jellege a müveszi nyugodtsäg. Ep oly kitünö a vonös negyes elöadäsäban is. Zeneszerzemenyei közül elsö helyet foglalja el „Magyar hegedü-versenye", mely nagy tetszesben reszesült s mely a hegedümüveszeknek mindenkor egyik leghäläsabb darabja lesz. A virtuoz stil, melyet Liszt nagy tökelyre vitt, utänzökra is talält, s ezek közül elsö sorban kiemelendö Szökely Imre, ki 1823-ban Mätyfalvän, Ugocsamegyeben született. Atyja a megye föispänja volt s szinten jeles zongorajätszö. Szekely Imre a budapesti egyetemen a jogi es ällamtudomänyi tanfolyamot vegezte, de atyja beleegyezesevel utöbb megis a zenei pälyät välasztotta. 1847-töl 1852-ig sikerült hangversenyeket adott külföldön, föleg Pärisban s Londonban. 1852-ben visszatert hazäjäba s bemutatta müveszetet a fövärosban es több videki värosban is, zajos tetszest aratva mindenütt. Majd a nemzeti zenede zongoratanära lett, hol sok evig sikeresen M. 51