Page - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

404 zongoramüvesz, a newyorki conservatorium igazgatöja. Ezek köze kell soroznunk Remtnyi Edet es Bertha Sandort is. Remönyi Ede hirneves hegedümüvesz, kikepzeset Böhm J. tanartöl a becsi conservatoriumban nyerte. Az ötvenes evek elejen alig hüsz eves koräban külföldre ment s Pärisban es Londonban adott hangversenyeket. 186o-ban hazäjäba visszaterve, a föväros- ban es a videk több värosäban rendkivüli sikert aratott a Räköczi-indulöval es nepdal-ätirataival, s több hangversenye jövedelmet a Petöfi-szobor javära ajänlotta föl. Amerikäban ket izben tett nagy körütat, a melyek mindenike 6—7 evre terjedt, s majdnem minden nevezetesb amerikai värosban rendezett hangversenyt. 1891-ben Euröpäban tett müveszi körütjäban hazäjät is meg- lätogatta, s azutän ällandölag Pärisban telepedett meg. Szinten Pärisban lakik mär a hatvanas evek öta Bertha Sändor zenesz hazänkfia, ki Ott mint zenetanär es zeneszerzö müködik, s a pärisi lapokban irt szakczikkeivel is buzgölkodik magyar zenenk erdekeben. E jeles zeneszünk kivälöbb müvei : több „palotäs" zongorära, symphonia magyar stilben s „Mathias Corvin" franczia szövegre szerzett egy felvonäsos vig opera, melyet 1884 tavaszän a pärisi „Opera comiquew-ben mutatott be elöször; s ezt ugyanez evben „Mätyäs kiräly" czimmel Budapesten a nemzeti szinhäzban is elöadtäk. Mielött az eredeti magyar operäval s azon zeneszerzökkel foglalkoznänk, kik kizärölag e teren müködtek, szöljunk röviden a magyar zene ältalänos fejlödeseröl. Zenenk törtenete, mint mär emlitve volt, nem er vissza evszäzadokra. Az örökös harczi zivatarok reszint meggätoltäk a szerves fejlödest, reszint megsemmisitettek a meglevöt e teren is. Ez okböl inkäbb csak nyomokat talälunk egeszen a XVI. szäzadig, mely korböl mär nevezetesebb emlekeket mutathatunk föl a vilägi zene teren is. Kesöbb a Bethlen, Thököly es Räköczi koräböl mär nagyobb szämü szebbnel szebb enekek, nötäk, täncz- dalok maradtak fönn. Mült szäzadbeli dalaink es nötäink nemzeti zenenknek mär magasabb fokü föllendüleseröl tanüskodnak. Vilägos bizonyitekai ennek „Räköczi siralma", „Räköczi kesergöje", s hires „nötä"-ja, melyböl szäz evvel kesöbb a „Räköczi-indülö" keszült, meg a sok töröl metszett kuruczdal. Ez idöben mär czigäny zeneszeink is szerepeltek. Barna Mihäly, II. Räköczi Ferencz udvari zenesze, a ket Czinka testver, kik Räköczival bujdosäsa alatt Rodostöban is vele voltak, Czinka Panna hires czigäny leäny, kitöl Bihari Jänos vette ät a vezerszercpet, e nötäkböl s ezek utänzäsäböl szerkesztettek