Page - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

440 seröl jöformän semmit sem tudtunk, mfg csak halala utan vegrendeletileg a Magyar Nemzeti Müzeumnak hagyomänyozott nehäny jeles müveböl föl nem ismertük, hogy idegen földön elhalälozott honfitärsunk a regi mesterek iskoläjän nevekedett igen finom erzekü es jeles tehetsegü müvesz volt. Többek között neki köszönjük Kmety György vitez magyar täbornoknak (utöbb Iszmail pasa neven Kars vära hös vedöjenek) es Meszäros Läzär 1848-ki magyar hadügyminiszternek Londonban keszült s most a Nemzeti Müzeum keptäräban örzött olajfestesü arczkepet. E müfajnak üjabb lendülete szembetünöbb mödon az 1885-dik evi orszägos kiälh'täs alkalmäval jelentkezett, melynek kepcsarnokäban az arcz- kepfesteszeti osztäly a legfenyesebbek köze tartozott. Ezt az örvendetes meglepetest itthon elö jelesbjeink közremüködesen kivül elsö sorban härom kivälö hazai müvesz e teren valö talälkozäsänak lehetett tulajdonitani, kik közül az egyiket csak rövid idö öta nevezhetjük ismet a mienknek; a mäsikat ma sem lehet, a harmadikat pedig meg nem tekinthetjük teljesen a magun- kenak. E härom kivälö magyar müvesz: Benczür Gyula, Angelt Henrik es Horovitz Lipöt. Ama kiällitäson az erdekes physiognomiäknak, a mintäkül szerepelt kitünösegeknek egesz seregevel lehetett talälkozni. S ha ma, több evvel utöbb, az eflfajta müveknek eleg hosszü sora fölött visszatekintö szemlet tartunk, ügy taläljuk, hogy megis a Tisza Kälmän volt miniszterelnök arezkepe vesödött be legmelyebben emlekezetünkbe, mely Benczür Gyulänak egyik legremekebb müve. Az elsö magyar biztosi'tö tärsülat jubiläris ünnepi kepen elismeresünket vi'vta ki az az alkotö erö, melylyel a mester az elhalälozott jeles ferfiak regi arezkepeiböl es elhalavänyodott fenykepeiböl ällö, mondhatni, holt anyagot megeleveniteni es nagy szabäsü kompozieziö- ban egymässal jellemzöen elenk vonatkozäsba helyezni kepes volt. A volt kormänyelnök arezkepeben viszont föltetlen magasztaläsra kesztet az a mely es türelmes nyomozäs, a behatö megfigyelesnek az a rendkivüli elessege, melylyel a müvesznek a lelektani problemät megoldania sikerült oly mödon, hogy az arezkep eredetijenek egesz valöja lenyeget föltärja a szemlelö elött. Azöta keszült a gröf Tisza Lajos, gröf Kärolyi Gyula es gröf Andrässy Gyula eletnagysägü jeles arezkepe. A mester mindezen alkotäsaiban, söt nöi arezkepeiben is hü maradt elvehez, a valösäg tisztelet- ben tartäsähoz. Müveszetenek elökelö realizmusäval össze nem fer, hogy a divatjät mült „eszmenyi'tesa älkövetelmenyeivel megalkudjek.