Page - 522 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

622 tisztelte meg lätogatäsäval, Jözsef csäszär pedig a räkosi fegyvergyakorlatok alkalmäval Räday Gedeonnak volt vendege Peczelen. Midön a nemzetnek a dynastiähoz valö viszonya az 1867-ki kiegyezes ältal vegleg rendeztetett, a magyar politika vezetö ferfiai arra is kiterjesz- tettek gondjukat, hogy Budän kivül, hol az udvari pompa mellett kirälyi gondok nehezednek az uralkodöra, oly hely is legyen, hol pihenö öräkat tölthessen s a neppel is szertartäs es formasäg nelkül erintkezhessek. Ezert szerezte meg a magyar ällam a gödöllöi uradalmat s ajänlotta föl a kirälyi csalädnak. Azöta evenkent rövidebb-hosszabb ideig a regi Grassalkovich-fele kastelyban tartözkodnak a kirälyi Felsegek es gyermekeik. Ottletök nemcsak a közseg es környeke nepessegere nezve äldäsos, hanem az egesz nemzetre nezve is zäloga a kirälyi kegynek es szeretetnek. A magyar nep kozelröl läthatja kirälyät, a kiräly udvari fesz nelkül gyönyörködhetik nepe hödo- latäban es ragaszkodäsäban. Egyszerü leczkcrites zärja el a parkot, es a közseg ket reszet a kerten ätvezetö üt kapcsolja össze. A nagy kertben a nep fiaival együtt jätszottak a kirälyi gyermekek; hamisitatlan, zamatosan itt tettek sajätjokkä a magyar szöt. A dombos videk fontosabb helysegeinek egy resze a Räkos pataknak es a Galgänak csak csekely vizvälasztö ältal elkülönzött völgyei menten epült. Ezen, egesz Magyarorszägra nezve annyira fontos termeszetes közle- kedesi vonalat elöbb a pest-hatvani orszägüt jelölte, 1866 öta pedig a pest- hatvan-losonczi vasüt eszközli rajta a forgalmat. A mäsik resz a fövärostöl ejszakra terül, a väczi ütvonalon es a dombos videk keleti lejtöjen. A központi pälyaudvart elhagyva, az ejszaki oldalon csak a szämos egymäst keresztezö vasütban läthatjuk egy nagy müvelödesi központ szom- szedsägänak jelet, különben ep e darab földön tartotta meg a Räkos leginkäbb pusztai jelleget. A gyer vetesekkel es zöldseges kertekkel itt-ott mocsarak es kavicsbänyäk vältakoznak. Delre ellenben sürün sorakoznak a helysegek a vasüt es a Räkos vize menten. Räkos-Keresztür jöl epült, nemet es töt telej), melyet csak a szämos itt tartözkodö fövärosi csaläd kczd megmagyarositani. Ket kis kastelya van, melyeket a Podmaniczkyak es Orczyak epittettek. Räkos-Csaba kisebb; ezt többnyire magyarsäg lakja. Vältozatosabbä csak kelet feie välik a videk, midön a meredek homokos dombok a völgyet mindket reszröl összeszorftjäk. A deli dombsor oldalän fekszik Ptczel\ tiszta magyar helyseg, a fövärosiak egyik kedvelt