Page - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

538 nemet laköi Giebelre ferdi'tettek el, ösregi magyar nev, mely mär regi oki'ratokban is elöfordül; hozzä nem egy törtenelmi esemeny emleke füzödik. A Kevely hegycsoportjänak keleti lejtöin, Kaläz feie, többfele regiseg került napfenyre s a Nagy- es Kis-Kevely barlangjairöl különbözö mondäk elnek a nep szäjän. A ket Kevely lejtöiröl a regebben düsgazdag szölök mind eltüntek s ma egyedül a jö epületkö az, mely az elvesztett jövedelem- forräsert nemi kärpötläst nyüjt. Felsöbb lejtöinek ärnyas erdeit es a pompäs kilätässal jutalmazö csücsokat ma nagy szämmal lätogatjäk a fövärosi turistäk, kik e videket nehäny ev öta divatba hoztäk s különösen Csobänka festöi videket keresik föl leggyakrabban. Maga a Budai hegystg az egesz videk legmagasabb es legterjedelmesebb tagja s a Düna medretöl ejszak feie Vörösvärig es Pilis-Csabäig, nyugat feie Jenöig es Pätyig, del feie Torbägyig es Budaörsig nyüjtja ägait. E kiterjedt hegycsoport jellege nem egyforma; nyugati reszeiben sok az erdöseg, keleti oldalain szölö helyett ma gyümölcsösök fedik a lejtök legnagyobb reszet s az erdö csak a hegyek tetejere szorül. A Düna völgye feie ereszkedö lejtöket Hidegküttöl kezdve a budaörsi Törökugratöig a szölöknek szakadatlan sora fedte ez elött, melynek szelessege helyenkent a negy kilometert is meghaladta. A hires budai boroknak ez äldott termöhelye ma nagyobbära kopärsäg, csak helylyel-közzel terem gyümölcsöt, kukoriczät vagy burgonyät. A budai hegyseg keskeny hätai, mely völgyei s vizmosta ärkai a földmivelesre kevesse alkalmasak. Sokkal jobban virägzik ez a hegyseg nyugati reszeben, a hol Nagy-Koväcsi, Budakeszi, Telki es Päty videken a magasabb hegyek közt is nagy terjedelmü lejtök es völgyteknök vannak fölszäntva. A hegyseg ezen resze nem oly összefüggö tömeg, mint a szorosabb ertelemben vett budai hegycsoport, hanem inkäbb egy es länczokra oszlik, melyek közt tägas völgy- teknök nyilnak. Ily völgyteknöben fekszik Hidegküt, Nagy-Koväcsi es Buda- keszi, mfg a többi közsegek a hegyseg aljäban terülnek el. A nagy vältozatossägnak es szakadozottsägnak, mely az egesz hegy- länczot jellemzi, geologiai okai vannak; a hegyseg alapjät a felsö triäszhoz tartozö kepzödmeny alkotja, mely dolomit es tömött meszkö alakjäban lep föl; amaz a hegyseg szelen bukkan ki (Gellert-hegy, Sas-hegy, Csiki-hegyek, Törökugratö, Härmashatär-hegy, stb.) s most nagyobbära kopär magas- latokböl all, meiyekröl a termöföldet az esö mär regen lemosta, miert is az üjböl valö befäsftäs Ott csak lassan halad; a meszkö inkäbb a hegycsücsokon es gerinczeken lep föl, mint pl. a Jänos-hegyen, Härs-hegyen, stb. E közetekre