Page - 542 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

542 kenyebb helyein nemi zabtermesztessel törtentek kiserletek. Fänak e nagy pusztän alig van nyoma; nemänak, kihaltnak lätszik az, bärmerrc järtassuk is szemünket. Több iränyban szelik ösvenyek, de emberi eletet csak egy-egy ärva juhakol körül talälhatunk. Meddö, termeketlen terseg ez, mely csak mely eben rejt nemi kincset. A Kis-Teteny melletti felhänyt sziklatalaj tanüsitja, hogy ott regebben nagy köbänyäszat folyt; ma dudva lepte el a hajdani bänya väjäsait s tündöklö meszkövet piszkos szürkeve vältoztatta az idöjäräs viszontagsäga. De a fensik ejszaki es nyugati szelen ma is nagy köfejtök vannak, melyekben Török-Bälint ferfi nepenek java resze keresi mindennapi kenyeret. Del feie menedekes lejtök ereszkednek a Düna feie, melyek közül Diös közseg temploma bukkan elö. Ez a helyseg mär a magyar kirälysäg elsö ideiben is megvolt. Itt hält meg Szent Geliert püspök azon vegzetes ütazäsa alkalmäval, midön I. Endrehez Pestre sietett, hol aztän a mai Szent Gellert-hegy alatti revnel az ösvalläs hivei megrohantäk es eletetöl megfosztottäk. Regebben sok es jö bor termett itt s a Diös-ärok meszköfalaiba väjt nagy boros pinezek ma is erdekes lätni valök. Török-Bälintnäl nagy erdök vältjäk fei a tetenyi pusztät, melyeknek egyik kies völgykatlanäban festöileg terül el a magyar hös nevet viselö közseg; de odäbb nyugat feie ismet a tetenyi puszta kepe tärül szemeink ele. Söskütnäl a föld sovänysägaert busäs kärpötläst nyüjt a kitünö köanyag. A sösküti köbänya a legnagyobbszerüek egyike, melyben sok szäz munkäs färadozik a kitünö epitöanyag kiaknäzäsäban. Budapest nagy resze ebböl a köböl epült, melyet kitünö tulajdonsägai miatt örömest alkalmaznak a fövärosi epitök. A nagyszerü köbänyät vasüt köti összc a Deli-vasüt tärnoki ällomäsäval, a honnan a követ föleg a fövärosba, de a Dunän-tül szämos värosäba is szällitjäk. A sösküti halmos videk ejszak feie elveszti ridegseget, s Bia täjän kies hegyesoportba megyen ät. A vasüt felöl erkezö ütas elragadtatässal szemleli az Iharos- es a Szarvas-hegy regenyes berezeit, melyeknek sötetlö erdejeböl a Sändor gröfok dombon fekvö kupoläs mauzoleuma es a herezeg Metternich- feie vadäszkastely feherlik ki. Gondosan äpolt ütak, szebb idökre mutatö kölepesök vezetnek föl a Pipälö nev alatt ismeretes kilätöhoz es a Szarvas- hegy csücsära, a honnan — ez a videk legmagasabb pontja (334 meter) — körüljärathatjuk szemünket a kies täjon. Sösküt es Teteny pusztäit kiveve, a budai hegyvideknek nincs resze, a mely böven meg ne fizetne a törekvö földmives munkäjät; a nep szor-