Page - 550 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

550 emeltetett, melyet Sändor czär 1883-ban szepen megüji'ttatott. Ma a mauzo- leum nemcsak mint a kegyelet peldäja, de együttal a benne rejlö nagybecsü orosz festmenyek s gazdag egyhäzi kincseknel fogva is egyik erdekessege fövärosunk videkenek. Budapesttöl delre a Düna menten szinten több nepes es virägzö közseget talälunk. Budafok valamennyi közt a legnepesebb es legelenkebb, nemcsak azert, mert a fövärossal (ket vasüton es gözhajön) sürün közlekedhetik, de azert is, mivel törekvö nepessege üjabban az ipart is fölkarolja. Savoyai Jenö idejeben keletkezett e közseg, melynek rohamosan szaporodö nepessege ma mär az ötezer leleknel is nagyobb. A szölömiveles volt eleitöl fogva fö foglalkozäsa, s meg ma is, bär szölöi elpusztültak, a borkereskedelem es a borkezeles nevezetes helye. Öriäsi borpinczeit, melyeknek nagy reszet a cerithium-mesz falaiba väjtäk, nagyobbära budapesti borkereskedök birjäk s bennök meg ma is igen sok bort tartanak. A borkereskedes mellett a sörgyärtäs es pezsgökeszi'tes is nagyban folyik itt. Budafoknak epitesmödja is nevezetes. Häzainak nagy resze, egesz ütczäk a cerithium-meszbe vannak väjva, s a földböl csakis füstölgö kemenyeik lätszanak ki, melyek közt akadäly- talanül setälgathatunk ide-oda. A meszkö oly összeällö es szilärd, hogy az lgy väjt lakäsok minden boltozat vagy egyeb epitkezes nelkül hasznälhatök, s mivel a kö nagyon szäraz, az egeszsegre nezve sem ärtalmasok. Teteny, Diös es Erd szinten bortermesztö közsegek voltak; Ttttny urasägi kastelyät bärö Szäraz György epittette, utöbb a Szentgyörgyi Horväth csalädnak az az äga birta, a mely gröffä lett es a Hugonnay nevet vette föl. Ma berlö kezben van. Szep kastelya van ErdwzV is, mely elöbb bärö Sina Simon tulajdona volt, kiröl leänyägon a gröf Wimpffen csalädra szällt. Erd es a szomszedos Batta classicus talajon epültek. A ket közseg meredek Duna-partjänak szäznäl több halmäböl (Szäzhalom) az 1876-ik evi budapesti regeszeti es anthropologiai congressus alkalmäval szämtalan ös-kori csontväz es regiseg került napfenyre, melyek e videk praehistoricus idöben valö benepesedeset tanüsitottäk. E mellett szämos römai regisegre is bukkantak, közöttük fürdö, Castrum s különbözö mäs epületek nyomaira. A törtenelem gyakran tesz emlitest e videkröl. Itt törtent a monda szerint a hunoknak a Dunän valö ätkelese. Kesöbb a törökök eilen is folytak itt heves harczok. 1684 jülius 23-än Lotharingiai Käroly herczeg a Szulejmän pasa ältal vezetett török seregen itt aratott diadalt. Az egykori török uralom emlekeül megmaradt itt egy kis török minaret, mely meg ma is ep.