Page - 554 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

554 turistäk lätogatjäk a Pilis videkenek sürü erdösegeit, s a Dobogököröl nyilö päratlan kilätäs mär nem egy viläglätott embert is bämülatra inditott. Del felöl Szent-Endre a Pilis-hegyseg kulcsa. E csinos fekvesü väroska, melynek vasüti es hajöközlekedese van, mär messziröl feltünik szämos templomäval, melyek közül a szerb püspöke välik ki leginkäbb. Erdekes regi kis väros, mely videkevel együtt a XV. szäzad elsö feieben, Zsigmond es Albert kirälyok idejeben nyerte szerb laköit. A szerbek a Düna menten emelkedö hegyre epitettek häzaikat festöi rendetlensegben es sürü sorokban. Egyik häz a mäsik hätän all, s köztük csak meredek sikätorok vannak ütczäk helyett. Az alsöbb, rendezettebb värosresz üjabb eredetü, elenkebb es szebb. Ezen fut vegig az orszägüt is, melynek menten hosszan nyülik el a väros ejszak feie. De legelenkebb a Duna-part, a hol az üzleti elet s a forgalom köz- pontosül. Szent-Endrenek is megvan a maga korzöja, melyen vasärnaponkent elenk nyüzsges-mozgäs gyönyörködteti a szemlelöt. Magyar, nemet, töt es szerb szö egyaränt hallhatö a hajöällomäs körül hullämzö neptömeg közt s a dunamenti kävehäzakböl a szerb tamburäsok zeneje hallatszik ki. A tarka nepvegyülek, a Dunän uralkodö elenkseg s maga a kies hegyseg alatt fekvö erdekes väros festöi keppe egyesül, melyben a szerb elem vonäsai välnak ki legerösebben. Pedig a szerbek itt is, mint az egesz környeken, rohamosan fogynak s a földbirtok nagyobbära mäs kezre megy ät. A regi düsgazdag szerb csalädok egymäsutän pusztülnak ki s az utolsö szerb püspök haläla öta a püspökseg fennälläsa is kerdesesse vält. Maga a väros is lassan emelikedik. Lakossäga 1870-töl 1880-ig tetemesen fogyott. Az utolsö tlz ev alatt kedvezöbb volt ugyan a nepmozgalom, de azert a lakossäg szäma csak kevesse gyarapodott. A gazdasägi välsägnak, mely különösen a szölök elpusztüläsäval erte a värost, bizonyära nagy resze van ebben. A väros lakossäga azöta leginkäbb iparos foglalkozässal keresi kenyeret; de a földmivelest is nagyban üzi. Ipara mär a tizenhetedik szäzadban fejlödött volt. 1761-ben kilencz czeh ällott itt fenn. Ma is a legiparosabb helyek köze tartozik a megyeben. Laköinak szäma 4.000, s e szäm majdnem egyformän oszlik meg a negy nemzetiseg közt. Az ertelmiseg azonban magyar; de a köznep is evröl-evre mindinkäbb magyarosodik. Tärsadalmi elete is elenk. Värosi szervezete sok hivatalnokot tesz szüksegesse. A järäs- birösäg, a takarekpenztär s a különfele tärsadalmi intezmenyek is hozzä- järülnak ahhoz, hogy Szent-Endre a Pilis vidökenek, ha nem közigazgatäsilag,