Page - 560 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

560 dölt häzak fölepiteset megparancsolni. 1440-ben Erzsebet kirälyne innen lopatta el Kottaner Ilona udvarhölgye ältal a magyar koronät, melyet Frigyes csäszärnak zälogositott el, s mely azutän csak huszonhärom cv mülva került vissza a hazäba. Mätyäs kiräly alatt üj eletre ebredt Visegräd vära. A magyar koronät ismet itt öriztek s a kiräly gyakran es szivesen mulatott a värban. A visegrädi kirälyi palota ekkor üjra eurdpai hirü volt. Oläh Miklös ersek leiräsa szerint Visegräd väros akkor härom reszböl: a magyar värosböl, nemet värosböl es a fellegvärböl ällott. A fellegvär a hegy csücsän uralkodott, alatta a kirälyi palota es a nemet väros terült el, mig a magyar väros tävolabb fekvö külväros volt. A palota mellekepületeivel együtt a Salamon-toronytöl a mai erdeszeti hivatal epületeig terjedt. Följärata a Düna felöl volt s tägas udvarra szolgält, melyet gyönyörü virägos kert, alabästrom käväjü küt es märväny- oszlopokon nyugvö kupola di'szitett; innen märvänylepcsök vezettek a felsö udvarra, mely az elöbbinel meg diszesebb vala. Maga a palota epen a värhegy töveben ällott s összesen 350 termet foglalt magäban, aranynyal es ritka szep faragvänyokkal ekitve, oly pompäval, minöt azon idöben sehol mäsutt nem ismertek. A palotätöl a Salamon-torony feie függökertek, fürdök es halastavak voltak, melyekhez a värfalon kivül vadaskertek, tornäzö terek es setahelyek csatlakoztak. A nemet värosban az elökelö csalädok (Drugeth, Rozgonyi) palotäi sorakoztak; ugyanott volt a Szüz Märia tiszteletere emelt göt izlesü plebänia-templom is. A magyar väros a Lepencz patak völgye feie hüzödott s benne Szent Györgynek szentelt käpolna ällott, melynek helyere utöbb Ferencz-rendi kolostor epült. Mätyäs haläla utän a vär egy ideig meg megörizte ugyan regi fenyet; de, midön a mohäcsi veszedelem utän a törökök Visegrädig nyomültak, hanyatlani kezdett. Örsege hütlenül elhagyta, s a Märia-Noszträröl ide költözött Pälos szerzetesek vedtek a värat Szolimän serege eilen. De az ellenälläs nem sokat hasznält; 1544-ben a törökök elfoglaltäk a värat s ezentül többször vältakozott benne a török örseg a keresztenynyel. Utolszor 1683-ban került a törökök kezere, kiktöl 1684 jülius 18-än Lotharingiai Käroly föhadvezer foglalta vissza. Ezzel a vär törtenete bezärödott. Nem a törökök rombolö keze dülta föl a hi'res kirälyi värat: az oszträkok pusztitottäk el, hogy Räköczy hadainak tämaszpontjäül ne szolgälhasson. A törökök kiüzese utän Visegrädnak csak romjai maradtak fenn. Elhagyott falai közt a XVIII. szäzad elsö tizedeben nemetek telepedtek meg,