Page - 576 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

576 nevü ötvös-csaläd egy kis mühelyben, de rendkivüli ügyesseggel tömegesen gyärtja e kedvelt ekszert mindenfeie összetetelben. A Gomila bejäräsänäl, a regi kapuval ätellenben egy fölfele vezetö szük közben van az arco romano (porta romana), vagyis a regi römai kapu, a kikötöväros legregibb müemleke. A kapuiven nemi faragäs nyomai läthatök, s megbarnült kövei eszrevehetö ragasztek nelkül vannak össze- illesztve; ket oszlopät a ket szemközt allö häz faläval epitettek be. E müemlek ketsegkivül römai eredetü, bar semmi megbizhatö adat nem tämogatja nehäny l'rö azon fölteveset (Marbourg, Marsillii, stb.), hogy a kapu II. Claudius römai csäszär diadalkapuja lett volna, a ki a keleti götokat Isztriäböl kiverven (269 Kr. u.), ezen a kapun ät tartotta volna diadalmas bevonüläsät. Valöszfnü csak annyi, hogy ez a kapu is alkatresze volt annak a hosszü römai köfalnak (muro romano), melynek düledekei nem messze Fiume fölött ejszaknyugati iränyban egeszen a krajnai hatärig — mintegy 35 kilometer hosszasägban — hüzödnak el s mely, alkotäsa utän itelve, eröditveny lehetett a barbärok eilen. Nem messze e kaputöl a kupoläs szekesegyhäz mellett, bär beepitesek ältal elfödve, ma is megvan a regi fiumei eröd fellegvdra (castello), mely egykor tanäcshäz volt. Kapuja fölött egy 1691-böl szärmazö fölfräs a fellegvär kijavitäsäröl emlekezik meg. Kis harangja a rajta levö fölfräs szerint a XIV. szäzadböl szärmazik; a nep ma is campana dei patrizii nevvel nevezi, mivel csakis akkor hüzzäk meg, ha a regi patricius csalädok tagjai közül hal meg valaki. A castellöban ma a kir. ügyeszseg es annak foghäza van elhelyezve. Felsö erös bästyäi meg megvannak s 1706-böl es 1708-böl szärmazö latin l'räsos emlektäbläkkal vannak megjelölve. A Gomila nyugati vegen a fiumei municipium häza all, közhivatalaival s regiseggjrüjtemenyevel, mely jobbära a värosban es környeken talält römai regisegekböl all. Az elötte levö teren (piazza municipale) ällö zäszlötartö oszlop, melyen a väros vörös-särga-kek lobogöja leng, karszti köböl faragott emleke a velenczei köztärsasäg itteni rövid uralmänak. A kö 1508-böl valö s egykor a szärnyas-oroszlän faragott kepevel büszkelkedett, mely alä Velencze vesette a következö türelmes distichont: Numine sub nostro tutae requiescite gentes, Arbitrii vestri quidquid habetis erit. A vers ma is megvan, de a velenczei ällam mär szäz eve eltünt; czimeret a visszaszerzes utän lefaragtatta röla az oszträk kormäny; csak