Page - 603 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Volume 12/2

603 liburni Karsztei s a magas hegysegben felgyült vi'z itt csak a tenger szine alatt tud rest talälni. A tengerviz mäskülönben olyan ätlätszö, hogy 8 —10 meternyi melysegben is meg lehet lätni a fenek egesz növeny- es ällat- vilägät. Szi'ne a rendesnel is sokkal kekebb, fölteve, hogy a fenek särgäs szinhatäsa, vagy a borino okozta aprd hullämveres nem jätszsza ät a zöldbe. Mely helyeken borültas eg s nyugati szel mellett a hulläm oldalain ät nezve, a vi'znek egeszen ultramarin szine van; szinte csodälkozik az ember, hogy a vi'zbc märtott keze nem kekül meg töle. Az apdly ds dagdly a fiumei öbölben szinten nem követi az Adria rendes szokäsät. Naponkent csak egy dagälya es apälya van s a kettö közt az elteres nem nagyobb 40—60 centimeternel, a mit a fiumei köpartoknäl mindig lehet eszlelni. A szököär 1.5—2.5 meterig emelkedik. Az apäly- dagäly ältaläban havonkent ket örät megy visszafele s igy egy ev alatt üjböl ugyanarra az idöpontra esik. A mi vegül a tenger allatvildgat illeti, az egeszen rokon az Adriäeval, melynek 320 halfaja közül alig 100 faj ehetö. Elteresek a Quarneröban csak annyiban vannak, hogy a kagylö- es csigafelek szörvänyosabban fordülnak elö, ellenben annäl több a räkfele es puhatestü ällat, melyek a sziklamenedeket, vagy az edes vizet szeretik. A räkfelek köze tartozik a norveg räk, az öböl különlegessege. Halfajai közt szämos vändorhala van s azok közt tavaszszal elsönek erkezik a szärdella (clupea sardina), utäna az l'zletes sgombro (scomber scombrus), a tengermellek mindennapi asztali hala. A tinhalak (tonno, Thynnus vulgaris) rendesen nagy esoportokban erkeznek s a kis öblökben mär ütjukba van älh'tva a hälö, az ügy nevezett tonnara a fölötte ällö megfigyelö leträval. Az összefogott halcsoport ilyen helyeken nemelykor oly nagy szämü s oly nagy peldänyokböl all, hogy botokkal kell öket agyonverni, hogy kärt ne okozzanak a fogö keszülekben. A tenger ket legnagyobb ällatja itt is a delfin es a ezdpa. Delfin eleg van az öbölben; a haläszok nemcsak megkimelik, de tiszteletben is tartjäk a hullämokon jätszö, nehezkes emlös ällatot. Az emberev'ö czapa (pesce cane, Charcharodon Rondelettii) csak nyäri vendeg s csak 1869, vagyis a suezi csatorna letesitese öta jön fei gyakrabban idäig. E falänk, veszedelmes tengeri szörnyeteget, a mint fölmerül, azonnal üldözni kezdik; a ki elejti, szep jutalmat kap a fiumei tengereszeti hatösägtöl. A haldszat azonban nem igen nagy a fiumei öbölben. A partszeli haläszok, bär jö haläszeszközeik vannak, jobbära a fölötte ügyes olasz 76*