Page - 8 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

8 emléktábla, s iszonyattal olvassuk, hogy egy ízben a „toller Mann" néven emlékezetessé vált lavina egyetlen omlással az egész ulmichi völgyet betemette; e pusztítás nyomai még ma is láthatók. E közben Ischglbe értünk, a regényes és dús növényzetű Fimber-völgy látogatóinak ez állomás- helyére, mely fölött a Fimberalpe, a Fimbergletscher és az Ortlerig érő s nagyszerű kilátást engedő fönséges Fluchthorn (3.389) emelkednek. Ischgl mögött a völgymélyedésben terül a szép, bár kissé rideg fekvésű Galthür, a völgy legrégibb helysége, melyet tarka alpesi mezők környeznek. Itten nyílik a Jam-völgy, a tartomány egyik legszebb völgye, melyet egy teljesen jégárral borított hegyoldal zár el s mely fölött a Tirol, Vorarlberg és Svájcz határán tornyosúló Dreiländerspitze uralkodik páratlan fönségben. Csak egy negyedórányira Galthür mögött következnek Wirl falucskában a völgy utolsó házai, a honnan kényelmes és sokat járt ösvény vezet az elposványosodott Zeinis-nyergen át (1.852 méter) a Montavonban fekvő Patenenbe, melyet a hegyhát tetejéről már elég jól lehet látni ; tájképileg szebb, sőt helyenkint valóban gyönyörű a Pillerhöhe-n át (2.046 méter), a Vallüla-pyramis és a magasba nyúló Pitz Buin (3.313 méter) lábánál, az 111 forrása melletti Fermont-gletcseren keresztül vezető átjáró. Landecknél az Inn az éjszaki Mészalpesek lábához ér, melyek balról folyton mellette húzódnak egészen a tartományból való kilépéséig. Világos- szürke színezetük, bizarr körvonalaik, a harántvölgyek hiánya, melyek helyett csupa szakadékokat és szűk szorúlatokat látunk, a gyér erdőkkel borított s görgeteges vízmosásokkal barázdált meredek hegyoldalak azonnal élesen jellemzik s szembetűnő ellentétbe állítják a Mészalpeseket az Inn jobb partján húzódó Középponti-Alpesekkel, melyeknek sötét kőzetét a rája borúló sűrű erdőkárpit még sötétebbnek tűnteti föl, s melyekben a lankás, fensíkokkal tetőzött hegyoldalak között nem ritkán gyönyörű tavak tükrei, vagy a mélyen bevágott völgyek záródásánál merészen égnek tornyosúló jeges ormok csillognak. Legelőbb is a sziklák közé festőileg beékelt Schroffenstein várrom mellett elhaladva, Zamsba érünk, melynek változatos képű vidéke fölé egy csúcsáig erdővel borított s a völgyet látszólag teljesen elzáró hegykúp, annak tetején pedig Kronburg várrom emelkedik ; a váromladék ma búcsú- járó templommá és kolostorrá van átalakítva. Mennél tovább haladunk innen kelet felé az Imsterbergen át az Inn kanyarúlatai mentén : annál pompásabban bontakozik ki előttünk lassanként az ércztartalmú Tschirgant