Page - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

ISO Tridentum kerületének lakossága teljes jogú polgárokból és „beosz- tottak "-ból állott, a mi a korábbi római történet patriciusi és plebejusi állásával egyezett. Itt is arra törekedtek a háttérbe szorítottak, hogy a valódi polgárok jogait megszerezzék, a mi az anaunok részére Claudius császárnak egy Kr. u. 46-ban kelt edictumával meg is adatott. Ezt a császár ezen év márcziusában a nápolyi tengerparti Baiae fürdőhelyről keltezte és benne néhány, a gárdában, részben mint centurio szolgáló anaunit is meg- említ, kik szülővölgyük szószólói voltak. Claudius ezen edictuma 1869-ben került napfényre Cles mellett a Nonsbergben Filanda Moggio közelében egy meszes gödör tisztítása alkalmával. A hol a mai Cles áll, az ó-korban is ott volt az anaunok fő helye; ott állott a szentélye az általános állami istennek, kit a római uralom alatt „Saturnus" néven tiszteltek. Ezen vallásos összejöveteli helyen őrizték a völgy lakosainak jogi állapotaira vonatkozó okiratokat is, melyeket bronzba vésve a szentély falaira függesztettek a Saturnus tiszteletére állított számos fogadalmi tábla mellett, melyek közül néhány máig fönmaradt. A templommal szomszédosak voltak a csont- és urnamaradványokkal telt mai „campi neri" (feketeföldű terek), melyek több művelődési korszakon át hamvasztó és temetkező helyekűl szolgálhattak. Ezeken a hegyi vidékeken a korszakok a nélkül mennek át egymásba, hogy az összefüggés teljesen megszakadna; a helységet ma is Clesnek hívják (az „ecclesia"-tól), mert még keresztény korban is (mely ezen a tájon a Kr. u. IV. század végétől kezdődik) ez maradt meg a vallásos tisztelet középpontjáúl. Az anaunok völgyéből szorosok vezettek a mai Tonalén át Comum (Como) vidékére, meg Gampenen és kétségtelenül a Mendelen át is az Etsch völgyébe. Ősrégi átjárók ezek; de csak a késő római korban, vagy az ezt követő kor kezdetén történik róluk említés. Római pénzekre akadnak az egész Sulzbergen és római feliratokra is egyes falvakban, így Romenóban. Claudius császár edictumában pedig említvék Tridentum és az anaunok mellett a szomszédos sindunusok és tulliassok (lakóhelyük ismeretlen), meg a comensek és bergaleok (Bergellben vagy Val Pregagliában); s valamint utóbb a frank és longobard korszak hadjárataiban, szint' úgy szerepeltek ezek a hágók már abban a hódító hadjáratban is, melylyel Kr. e. 15-ben a mai német Tirolt a római birodalomba kebelezték. Ebben a háborúban, mely a birodalom éjszaki határának rendben tartására nézve nagy fontosságú volt, a hadvezérséget Augustus mostoha