Page - 168 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

168 Mennyire szerették a tiroliak a császárnét s egész családját, azt azon nagy örömben fejezték ki, melyet Innsbruckban való hosszabb időzése alkalmából nyilvánítottak. Itt ment végbe Lipót főherczeg esküvője Mária Ludovica spanyol infansnővel; itt halt meg 1765 augusztus 18-án egész váratlanúl szélhűdésben I. Ferencz császár. E két eseménynek emléke az Innsbruck városa bejáratánál akkor emelt diadalkapu. Mária Terézia tevékenységénél nagyobb változásokat idéztek elő Tirol állapotában II. József császár reformjai. Első sorban egyházi újításairól áll ez, minek oka az ország szigorúan katholikus jelleme volt. Tirol a XVII. század folyamán nemcsak kizárólag katholikus ország lett, melyben csak kevés zsidó családot tűrtek meg nagy nehezen, hanem a vallásos élet is szokatlan lendületet vett. Egyetlen más koronaországban sem volt a papok száma és tekintélye oly nagy, mint itt. 1781-ben csupán a brixeni egyházmegyében 845 világi pap, 1.048 szerzetes és apácza élt, magában Német-Tirolban pedig 46 férfi- és 21 női zárda volt. Tirol több vidéke külföldi ordinariatusok alatt állt s élénk volt az érintkezés Olaszországgal és Rómával, hol számos tiroli ifjú nyerte kiképzését a Collegium germanicumban. Ilyen körülmények közt II. Józsefnek már abbeli igyekezete is, hogy az egyház fejének befolyását lehetőleg korlátolja, minden belföldi egyházi hatóságot állami ellenőrzés alá vessen s az idegent kizárja birodalmából, szükségképen nehézségekbe ütközött. Türelmi és házasságügyi pátense még kevésbbé tetszhetett a tiroliaknak. Még súlyosabban érintette őket a klastro- mok eltörlése, több templom bezárása s a középponti papnövelde fölállítása Innsbruckban, mert a megszűntetés 10 női s ugyanannyi férfi-zárdát sújtott, köztük négyet, a melyeknek apátja a főpapi rendhez tartozott, továbbá az innsbrucki ferenczrendi és kapuczinus zárdákat, melyeket különösen szerettek. Ez intézkedések a szerzetesek számát 644-re csökkentették. De a legérzé- kenyebben sújtotta a tiroliakat az isteni tisztelet reformja: némely ünnep és ájtatosság megszűntetése, az oltárok díszítésének s az isteni tisztelet ünne- pélyességének korlátozása, a búcsújárás és körmenet, továbbá a zivatarkor való harangozás betiltása. A szabad szellem, mely az egész iskolaügyet átlengte, az ájtatos hívekben aggodalmat keltett s az innsbrucki egyetemnek lyceummá való leszállítása számos családnak anyagi kárt okozott. Nem oly mélyre hatók voltak az igazságügyi reformok, ámbár ezeket is érezte a társadalom minden osztálya. A múlt patriarchalis jogviszonyaihoz ragaszkodva, a tiroliak az újításokban régi jogaik és szabadalmaik sokszoros