Page - 205 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

205 méltóság megszerzésére. IV. Ulrik 913-ban hadával a magyarok ellen nyomúlt, kik főleg Dél-Németországot szokták pusztítani. Arnulf bajor herczeggel szövetkezve, Ulrik teljesen megverte őket. De csakhamar egy új hadjárat közben a vitéz gróf maga is foglyúl ejtetett s több évig volt fogságban, melyből csak 919 körűi szabadúlt ki. Szerencsés hazatéréséhez szép monda fűződik, melyben neje Wendelgard is szerepel. E közben I. Burkárd fia, II. Burkárd, az alamann urak helyeslésével 917-ben magához ragadta Svábországban és Rhatiában a herczegi méltóságot, melyben I. Henrik német király is elismerte. Ettől fogva a két ország olyképen maradt egyesülve, hogy Rhätia csak alkotó részét, egyik grófságát tette a nagy Alamanniának ; de csakhamar két közigazgatási kerületre : Felső- és Alsó-Rhatiára oszlott. Az utóbbihoz tartozott a vorarlbergi rész. Mint egykor ősatyja, Hunfried, úgy most II. Burkárd is Vinomnából kor- mányozta a rhätiai grófsági kerületet, melynek területe talán már Teodorik korában a Boden- és Walen-tóig, a Septimer- és Arlberg-szorosig terjedt. Itt ítélték oda 920-ban római jog szerint román és alamann bírák Waldónak, Chur új püspökének, a Drusus-völgyben meglehetős birtokú Pfävers apát- sághoz való jogot St. Gallen rovására. Hat évvel később Burkárd herczeg hirtelen meghalt Lombardiában s ugyanakkor, 926-ban támadták meg a magyarok St. Gallen monostorát. Még ugyanez évben IV. Ulrikkal, mint a Rhein-, Argen- és Linzgau, valamint a churi gau s ezzel együtt egész Felső-Rhatiának grófjával találkozunk s utódai száz év múlva megszerzék Alsó-Rhatiát is úgy, hogy grófi hatalmuk majdnem az egész mostani Vorarlbergre kiterjedt. Ezzel Bregenz lett főhelyök s a család tagjai 1043 óta „Bregenzi grófok"-nak nevezték magukat. Az Ottók korában Svábország herczegei Alsó-Rhátiát saját maguk tartották kezökben ; 933 és 958 közt ismételve pusztították azt a spanyol szaraczének, kik az Alpeseken át egész St. Gallenig nyomúltak. A szenvedett kár némi pótlására I. Ottó király Waldo churi püspöknek adományozta Bludenzben (Plutenes) a templomot. A többek közt a püspöké volt a Marienthalban levő Mária-templom is; így nevezték akkor a későbbi Klosterthalnak az Arlberg felé eső részét. Waldo utóda, Hartbert, Ottótól még más kárpótlást is kapott, s azután 950—960 közt összeíratta a churi egyháznak Vorarlbergben levő gazdag javait. Ez a másolatban fönmaradt összeírás a tartomány akkori