Page - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

246 Sajátszerű jellege van némely felső-innvölgyi alamann falunak, példáúl Barwiesnek és Ehrwaldnak. Ezekben egy-egy tágas zöld mező közepén áll egymagában a templom, előtte a falu terebélyes hársfája, s körben a rétség szélén a szanaszét épült házak. Az Alsó-Inn-völgyben húzódó középhegység déli oldalán álló Weerberg is megérdemli, hogy különös elhelyezési módja miatt megemlítsük. Szétszórt udvarházai egyetlen félkör alakú útczában fogják körűi a hegyoldalt olyképen, hogy az egyes házakhoz tartozó kertek, földek, rétek s ezek fölött a mindeniket megillető erdőrész, legfölül pedig a havasi legelőknek a hegy alsó lépcsőjéről a magasbra húzódó szelete mindjárt a ház mögött fekszik s mintegy hozzá csatlakozik. Sajátságosak az úgy nevezett nyári falvak is, melyek részben a vorarl- bergi „Maiensässen" módjára az alacsonyabb előhegyeken és dombokon, részben pedig szélesebb kiterjedésű hegyi kaszálók fensíkjain állanak. Ezekben rendesen csak nyaranta laknak a havasi tejgazdaság vagy a széna betakarítása kedveért, télen pedig elhagyatva állanak. Némelyikükben azon- ban régebben az egész éven át laktak, sőt egyiknék-másiknak temploma és papja is volt, de utóbb a tüzelőfa megfogyatkozása miatt télre ki kellett belőlük a lakosságnak költöznie, mely a völgy mélyébe vonúlt le s most már csak nyaralókúl használja ez egykori lakhelyeit a szénakaszálás idején. Efféle elhagyatott havasi falvak példáúl a pfafflari Bschlabs, mely felső-inn- völgyi helység ma néhány majorság kivételével teljesen pusztán áll, s ugyan- azon okból nem sokára hasonló sorsra fog jutni a pitzvölgyi Plangeros is. A tiroli parasztház úgy építkezési módja, mint nagysága és kényelmes- sége tekintetében nagyon különböző az egyes vidékek szerint, úgy, hogy igen bajos a sokféle eltérő alakból csak valamennyire is egységes közös typusképet alkotnunk. Mindazonáltal az egyes helyiségek elosztása és beren- dezése nagyban és egészben már csak azért is, mert mindenütt ugyanazon szükségleteknek az eredménye, meglehetősen megegyező, s így kivált ha csekélyebb és kevésbbé fontos eltéréseket, minők az alsó- és felső-innvölgyi, meg az etschvidéki (vinstgaui) házak közt mutatkoznak, mindig szem előtt tartunk, mégis teljes joggal szólhatunk általános tiroli házjellegről is. A legrégibb házak Duxban és Pflersch vidékén vannak, a legszebbek pedig az Alsó-Inn-völgyben. Itt, főleg a völgy lapályán kétemeletes házakat is látunk, holott egyebütt majdnem kivétel nélkül csak egy-emeletesek. A tiroli parasztházak leggyakoribb alakja az, melynél a homlokzatot csúcsban záró tetőgerincz az egész házat mintegy két félre osztja. E két fél