Page - 273 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Volume 13/1

273 piaczára érvén, hangosan fölolvassa azoknak a vén leányoknak a neveit, a kik a taligára fölrakandók. Erre a fölrakók („Aufleger") szétfutnak azon házakba, melyekben az illető leányok laknak s onnan az igaziak helyett leányruhába bújtatott legényeket ránczigálnak elő, kiket a nézők szűnni nem akaró kaczagása közben minden ellenkezésök daczára fölraknak a taligára. Ha a taliga tele van, akkor a falu korcsmájába hajtatnak vele, hol az egész bohóskodás a Sterzingi lápról szóló ismeretes dal eléneklésével ér véget. Farsangi csörgettyűs táncz Matreiban. Ez a dal a vén leányok keserves sorsának elég kegyetlen és vaskos kifigurázása. Közkedveltségnek örvendő farsangi szokások még továbbá a zillervölgyi farsangoló lovaglás („Easchingerreiten"), melynél a falut lóháton körűijáró legények a helység fő terén a sokakról nem a legkíméletesebben megemlékező „farsangi levelet" fölolvassák; nem különben a felső-innvölgyi „Schleicherlaufen", a melynél egyebek közt az alpesi lakók életének egyes jelenetei kerülnek előadásra. A legeredetibb farsangi mulatságok egyike mindenesetre a csörgettyiis- táncz (Schellen- vagy Schemenschlagen), mely még ma is inkább valamely V. 35