Page - 297 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

297 holott a völgybeliek ezt nem teszik, sőt ki is nevetik miatta amazokat. Ehhez járul még az is, hogy Német-Tirol épen a közepére esik a felnémet nyelvág két fő táj szólásának, t. i. a keleti bajor-osztrák és a nyugati alamann- sváb nyelvterületnek. így aztán Tirol és Vorarlberg igazi határterület lévén, mind a két nyelvjárás sajátságaiban részesül. Mielőtt a bajor-osztrák-tiroli tájszólásokat röviden áttekintenők, vessünk előbb egy futó pillantást a helynevekre és a nyelvkincs idegen elemeire. Ha a bajosabban meghatározható rhäti és a román helyneveket itt elmellőz- zük, mely utóbbiak egész Tirolban és Vorarlbergben oly számosak, hogy kár lenne közűlök egyes példákat idézni : akkor legelőbb is a következő, keltákúl tekinthető helynevek érdemelnek különösebb említést : Bregenz (Brigantium, kelta brig-, hegy, halom), a gyakori kár, kor, köri hegynevek- ben (car, carric, szikla, kő, cam, kőhalom), továbbá nock (cnoc, domb, cnocach, dombos); több patak- és völgynévben a dáber (dobár, tobar, forrás, folyó, patak, ebből van pl. Defereggen is képezve, a melynek okiratokban előforduló régi alakja Toberechej, továbbá troien (traig, folyó, a churwälsch nyelvben truig annyi mint út, tulajdonképen ösvény), a mely igen gyakori utak elnevezésében ; alighanem ide tartozik még a Tauern hegynév is (turr, torr, hegy, halom). A köznevek közül csak a bemie, banne (szekérkas) szót említjük. Szláv helynevek igen nagy számmal fordulnak elő a Pusterthalban és ennek mellékvölgyeiben. így pl. Amlach (szláv jamljahű a jama, árok szótól), Asling (okiratokban Aznic, a jasenikü szótól), Dölach és Dölsach (dole, dőlje, árok, völgy), Feistritz (<bystrica, a bystrü, gyors, csillogó, tiszta szótól), Glanz (klanec, klanc, domb, magaslat), továbbá Meilitz, Mallnitz, Mullitz, Schleinitz, Seinitz és még több. — Szláv szavak, a melyek nagyobb részt a Pusterthal keleti vidékére szorítkoznak, a következők is: ainschlizen (osljice, tövis), a. m. egres; bogrite, pograt (pograd\ a favágó-legények háló- helye) rosz hálóhely értelemben; dròge (draga, völgy, bevágás) szakadék értelemben; geilitze (középfelnémet giselitze, geyslitz, a szláv kisel, savanyú szótól), a magyarúl is „kiszőczett nevű savanyú böjti leves; gopritz (kopru, olasz kapor), Meum mutellina L.; jach (jug, déli szél, magyarúl is juh-szél) ugyanez értelemben; oblitze (oblica, párolt répa) a. m. főtt répa; pöttschetn (pecene, pecem, sütni szótól) a. m. sült répa; poitsch (pei, kemencze, szikla) sziklabarlang; tschirfe (lesíerba, lesrba, lámpa) ugyanez értelemben, stb. A román nyelvekből vett idegen szavak kisebb-nagyobb számban egész Tirol és Vorarlberg területén találhatók. Ilyenek pl. schaggarin : boszúság V. 38