Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

306 hogy most jönniök kell a madaraknak, még pedig csapatostul, a mint szüntelen velük foglalkozó képzelete álmában már eléje is varázsolta őket. S irgalmatlan fogságba és hóhérkézre kerül minden, a mi hálóiba akad : rigók, csízek, pacsirták és pintyek, stb. A szegény szárnyas énekesek füzé- rekben függnek százával a boltok, még pedig nem csupán az élelmi szereket áruló boltok és a piaczi kofák sátrai előtt ; s nincs az a zamatos szőlő vagy őszi baraczk, a melyre oly sóváran tekintene még a legszegényebb is, mint e madárpecsenyére, s ha egy-egy jó napot akar magának szerezni, első sorban erre a nyalánkságra viszik vágyai. A madarakat megkoppasztják és zsírban, vagy polentába temetve sütik meg, a nélkül azonban, hogy a beleiket kiszednék. Hadd süljenek velük együtt a gyomrukban lévő legyek és férgek is! A vendéglőkben és kávéházakban is árulják e felfűzött madárkákat és sorsot húzatnak egy-egy fűzérre a házalók. Mikor mind a 90 számot meg- tették már, csak akkor történik a húzás, s rendes dolog, hogy a szerencsés nyertes barátait és jó ismerőseit kedélyes vacsorára (cena) hívja meg nyere- ménye elköltéséhez. A campagnákon és a hegyek lombos erdeiben a madarak után fürkésző lesi-puskások is elég nagy számmal kóborolnak, hosszú csövű fegyverükkel és nem mindig valami nagyon bizalomgerjesztő alakjukkal első perezre kissé meg is hökkentve a velük találkozót, a ki hamarjában könnyen összetévesztheti őket akár az Abruzzók hírhedt banditáival. A madarak pusztítása különben ma már nem olyan korlátlan, mint régebben, mert egy részt a törvény is védelmébe vette őket, más részt meg a madarászok és lesőhelyeik száma is megcsappant már, s ez utóbbiak némelyike, akár csak valami középkori várrom, szintén már csak a múlt szebb napjainak mélabús emléke. A madarászok közt régebben nem ritkán épen a papok voltak a legszenvedélyesebbek. Sőt Roveretóban hajdan vasár- naponként a madarászok számára külön misét is mondtak hajnali félkettőkor. Mindezek után bátran azt mondhatjuk, hogy inkább a szüret az, a mely a madárfogás idejére esik, mint megfordítva. A szüret különben nem jár semmiféle hangosabb ünnepléssel és különösebb szokásokkal. Legfölebb a gyermekek mulatnak néhol egy kis pisztoly-durrogatással. A borkereskedés általában pang az utóbbi időkben. Dél-Tirol e legnevezetesebb kiviteli czikkének Németország felé útját állják a magas vámok. Egészen más volt azonban a világ hajdan, s hej ! de sok szépet tud erről a jó öreg olasz pap, Mariani mondani, a ki igen vonzó könyvet írt 1673-ban Trientről és az itt tartott zsinatról. Akkoriban a németeknek, a mint ő írja, ugyancsak ízlettek