Page - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

362 De a mai országúttól távol eső helyek némelyike is ilyen építésű; így pl. Ludesch, melynek ép' ezért a nép ajkán „a hosszú falutt a neve. Gyakran egy-egy kisebb-nagyobb házcsoport, olykor csak néhány ház csoportosúl a templom köré, egy közteret fogva körűi, melynek néhol „Hof" (udvar) a neve. Ilyenek pl. Schwarzenberg és Lingenau. Schruns, St. Gallenkirch és Gaschurn közepén is ilyen házövet látunk, s említendő még Gurtipohl fő tere, melyet oly sajátszerűen öveznek körűi a házak és magtárak. A köz- ségek e középrészén, vagy magván túl többé-kevésbbé távol egymástól az elszórt tanyák és magánosan álló majorságok következnek a hegység oldalain vagy kiszögellésein. Míg a Bregenzi-erdővidék hátsó részén („inner den Stiegein") leginkább egybe épített faluk vannak, addig az előrészében és a Walser-völgyekben, valamint a Sulzberg lejtőin, meg a Schruns és Tschagguns fölötti hegyoldalakon is szétszórt tanyák láthatók. A házaknak csak néhány fajtáját kívánjuk itt fölemlíteni. A Bregenzi- erdő vidéken építkeznek a legtakarosabban. Már majdnem száz esztendővel ez előtt is azt jegyezte meg róluk a jó öreg Steub atyus, hogy „az ember nem is hinné, mekkora különbség van fa-ház és fa-ház között, a míg a duxi viskókat és a Bregenzi erdő valóságos palotáit egymással összehasonlítani alkalma nem kerül". Emezeket említvén, az andelsbuchi mosolygó mező- ségen álló, két-emeletes és barázdás cserépzsindelylyel födött derék szép házai lebeghettek szemei előtt. Ezek azonban nem tekinthetők a vidék saját és eredeti építésmódja igazán jellemző képviselőinek, mert már idegen hatás alatt keletkeztek újabb időben. Ezeknél jóval nyájasabb tekintetűek az erdő- vidék hátsó részében, kivált a Bezautól Schoppernauig húzódó falvak nemesen egyszerű házai. Ezeknek kőből rakott alapjain kifaragott fatörzsekből egybe- róttan emelkedik az egyemeletes építmény, melyre messzire kihajló, gyöngén emelkedő és kövekkel lenyomtatott zsindelyes födél borili. A háznak egyik, de néha mind a két hosszabb oldalán egy „Schopf" nevű pitvar-féle elő- építmény áll, melyet a ház eleje felé korlát kerít el az emelet erkélyét („Laube") viselő oszlopok között. Ez a „Schopf" a Bregenzi erdő házainak - különös ismertető jele, s e helyiség nyáron ebédlő és társalgó szobáúl is szolgál, hol nem ritkán naphosszat látni a szorgalmasan hímezgető fehér- népet. E pitvaron át jutunk a ház belsejébe. Régibb házakon még látni itt-ott az egykori festés, fölíratok és évszámok nyomait; de ma már ezek közül is zsindely-burkolata van igen soknak. A bejárat a konyhába vezet, s onnan a szobába, majd a kamarába (Gaden) jutunk. Az első emeleten az