Page - 377 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

377 szerez a tiroli népdalnak a külföldön. Az alsó-innvölgyi Bletzacher József x a német és osztrák Alpes-egyesűlet dalos könyvében egy csomó tiroli népdalt közzé is tett. A zene körébe vágó ipari készítmények közül említendők a finoman fürészelt dornbirni falemezek, melyeket, mint hegedű-alkatrészeket, annak idején Angliába és Francziaországba is szállítottak. Igen kielégítők ma is az ötz-völgyi Habichen, a lech-völgyi Lech, az Innsbruck melletti Wilten, továbbá Brixen és Trient harangöntőinek művei. A trienti harangöntő- műhely, valamint a Grassmayr harangöntő család még ma is híresek. A hangszer-gyártás terén Tirol elsőrendű nevekkel is dicsekedhetik. Olasz-Tirolból vándorolt a XVI. század elején Bolognába az a férfiú, a ki ott híres mesterré válva, a szoprán hang kisérő húros hangszerét, a még hiányzó első hegedűt feltalálta. Tieffenbrucker Gáspár (szül. 1467-ben) volt e férfiú, ki Olaszországban Gaspard Duiffopruggar néven ismeretes. I. Ferencz X. Leóval való békekötése alkalmával Leonardo da Vinci és Andrea del Sarto festőkön kivűl a híres hegedűgyártót is udvarába hivatta Bolognába. Hangszerei közül több igen szép olajfestésű képekkel van díszítve s nem valószínűtlen, hogy e képek a nagy Leonardo da Vincitől erednek, a ki tudva- lévőleg szenvedélyes hegedűjátszó volt. A Ruger, vagy közönségesebben Ruggeri néven ismeretes hegedűgyártó családra (1640 —1730) vonatkozik a hegedűkbe ragasztott „detto il per" föliratú papirszeletke, melyben talán a brixeni, még ma is élő „Peer" családnév lappang. A XVII. században jeles hangszergyártó volt Stainer Jakab. Az inn- völgyi Absamban áll az a kis parasztház, a melynek homlokzatán egy 1880. október 10-én beillesztett emlékkő van ezzel a fölirattal: „Ezen házban élt művészetének Stainer Jakab, a német hegedű atyja, szül. Absamban, 1621. július 14-én, meghalt ugyanitt 1683-ban". Stainer ifjú évei abba az időbe esnek, a mikor az Innsbruckban székelő V. Lipót főherczeg és második neje, a Mediciek családjából való Claudia, gyakrabban rendeztek zenei ünnepé- lyeket és számos olasz zeneművészt hívtak meg udvarukba. így Stainernek elég alkalma nyílt az olasz hegedűkkel megismerkednie; ő maga is az olasz Amati nyomán képezte ki magát; de német lelkülete nem igen tudott az olasz hegedű hangjával megbarátkozni, s így addig-addig törte a fejét, addig kísérletezett, míg a német hegedűt meg nem teremtette. A mester halála után néhány évtizeddel már 300 aranyat is fizettek egy-egy Stainer-féle hegedűért, holott életében vásárról-vásárra járva velük, örült, ha darabját v. 48