Page - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

405 sőt gyakran csaknem meztelenül kóboroltak ez önostorozók, kik közt minden- féle korú és rangú ember találkozott, és miközben Krisztus szenvedésének emlékére magukat ostorozták s vér- és könyárat ontottak, olasz köz- nyelven szóló, művészietlen, szomorú énekekben esedeztek Isten irgalmáért. Az ilyen énekeknek „Laude spirituali" (lelki dicséretek) nevet adtak az olasz irodalomban. Ezek eleintén úgy tartalmukra, mint alakjukra nézve lyraiak voltak; de a lantos alak csakhamar párbeszédes alakká vált, ha a dicséret tartalma megengedte; az efféle szerepeket különböző személyek közt kiosz- tották s ily módon az úgy nevezett „Laude drammatiche" (drámai dicséretek) állottak elő, melyek első drámai kísérletek az olasz köznyelven. Olasz-Tirolban is énekelgették a „disciplinati" vagy „battuti" társasá- goknak ilyen „laude"-it, melyek e tartományban az olasz népköltészet első példáiúl tekintetnek, a mennyiben egyidejűleg tűnnek föl az első prózai kísérletekkel. Ertjük az ismeretlen szerzőtől való „Laude dei Battuti di Rendena" czíműeket, melyeket Panizza Ágoston tett közzé az „Archivio Trentino"-ban. Egy másik, XIV. századbeli, népies prózában irt munka, melyet Reich Dezső tett közzé, a trienti keresztes barátok (Crociferi) rend- jének engedélyezett búcsúk elsorolása ilyen czímmel: „Indulgentie de toto lordine de li spedali de sancta croxe, de croxe Christi, de la cità de Trento." Ámbár ezen nyelvemlékek olasz köznyelve még fejletlen és tisztán nyelvjárási színezetű, ámbár a „laude"-k versei kevéssé csiszoltak és rímeik itt-ott olykor puszta assonanceok: el kell ismernünk, hogy több-kevesebb időbe került, míg csak az ilyen módú írás is lehetővé vált, s így bízvást föltehető, hogy az Olasz-Tirolban olasz köznyelven történt első irodalmi kísérletek legalább is mintegy a XIII. század közepéig, vagyis addig az időig vihetők vissza, mikor az igazi olasz nyelvjárások csaknem egyidejűleg uralomra jutottak Éjszaki-, Déli- és Közép-Itáliában. A könyvnyomtatás föltalálása Tirolban is nagy mértékben elősegítette a szellemi élet megújhodását és Trient, e régi püspöki város, dicsekedhetik azzal, hogy nemcsak Tirolban, hanem egész Ausztriában is ő neki volt először könyvnyomtató műhelye. Alig múlt még el egy századnegyed a könyv- nyomtatás föltalálása óta, mikor Trientben (1475) IV- János (Hinderbach, 1465—1486) herczeg-püspöknek, a tudósok e nagy kedvelőjének és párt- fogójának uralkodása alatt Duderstadti Kunne Albert könyvnyomtató műhelyt állított föl. Később, 1558-ban, Marcaria Jakab zsidó orvos a Garda-tó melletti Rivában állított egy könyvnyomdát, melyből egész sereg héber