Page - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

408 az orvosi tudományokban a trienti degli Alessandrini Gyula, ki I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf császárok udvaránál élt, meg a szintén trienti Rovereti Oktávián, a jogtudományban pedig a nonsbergi Dennóból való Guetta Antal. Mint a XVI. század egyik jeles latin költője, említést érdemel az arcói Vargnano Jakab, ki 1596-ban, vagy 1597 elején halt meg. A XVII. század Olasz-Tirol irodalmára nézve is terméketlen s hanyatló korszak volt. Ekkor volt az olasz irodalomnak úgy nevezett „seicento " -ja, vagyis az a korszaka, mikor Italiában azok az akadémiák burjánzottak, melyeknek tagjai, kevés kivételt leszámítva, a kölcsönös dicsőítést valóságos piaczi szemérmetlenséggel űzték. Ez akadémikusok a legszertelenkedőbb mellékneveket osztogatták egymásnak. A herczeg-püspökök és a jezsuiták oltalma alatt Trientben is alapítottak 1628-ban egy ilyenféle egyesületet „Accademia degli Accesi" (az ihletettek akadémiája) czímmel, melynek tagjai nemesemberek és a szép tudományok barátai voltak. Azonban minden ihletök mellett, melytől át kellett volna hatva lenniök, csupa értéktelen prózai és verses dolgozatokat alkottak, s azok is tele voltak csúszó-mászó szolgaisággal és hízelkedéssel. De úgy ezek a szellemi termékek, valamint szerzőiknek a nevei és azok a dagályos melléknevek, melyekkel az akadémia tagjai koruk rosz szokása szerint el voltak keresztelve, minők példáúl : F Incenerito (a behamvazott), I Intrepido (a rettenthetetlen), il Focoso (a tüzes), F Invigorito (a megedzett), stb., nem sokára elérték megérdemlett jutalmukat, — az elfeledtetést. Mindazáltal hadd legyenek itt megemlítve Saracini Károly Mária, ki a trienti várkastélyban 1656-ban előadott „La Stratonicau czímű vígjátékot írta, meg az ossanai Bertolli Jeromos, ki 1649 táján élt s néhány idyllt, a trienti püspökökre írt dicsőítő versezetet („Elogi storici"), meg egy „II Bellenzano" czímű szomorújátékot hagyott maga után. A hittani és az orvosi tudományoknak is volt e korban Olasz- Tirolban néhány szorgalmas ápolója, nevezetesen a brezi Avancini Miklós, ki Krisztus életét írta meg és adta ki latin nyelven, mely olasz és német fordításban is megjelent, továbbá a trienti Guarinoni Hippolyt híres orvos (1571 —1654), ki Mária Krisztina és Eleonora főherczegnőknek és II. Ferdinánd császárnak udvari orvosa volt s több művet írt, melyekben részint orvosi, részint erkölcstani és történelmi tárgyakkal foglalkozott. Jelesebb gyümölcsöket termett Olasz-Tirol olasz irodalma a XVIII. században s különösen annak második felében. A szép tudományok újjá születésére Roveretóból, vagyis abból a városból indult ki az első serkentés,