Page - 438 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

438 Ez egy részt a barokk építményeken a szerkezeti tagok hatalmas alakításában, a hajlított és tört vonalú párkányokban, más részt pedig a rokokó ízlésnek abban a sajátságában mutatkozik, hogy az épület belsejéből a szerkezeti elemeket eltávolítja és helyükbe czikornyás díszű kereteket tesz. Innsbruckban a XVIII. század elején épített Szent Jakab plebánia-templom szép példája a barokk művészetnek. Két alacsony torony fogja közbe orom- falas homlokzatát. Elrendezése egy hajójú rövid kereszt-ágakkal és derékszögű szentélylyel, mely fölött kupola emelkedik. Stucco díszítmények és a müncheni Asam testvérek freskó-festményei emelik belsejének összhangzatos hatását. A későbben épült brixeni székesegyház jóval egyszerűbb alakítású. Nyugati homlokzatán emelkedő két tornyát dór oszlopcsarnok kapcsolja össze. Pompás márvány burkolatú pillérek és oltárok növelik szép arányú belsejének díszét. A Brixen melletti Neustift apátsági temploma szintén egyike e kor említésre méltó egyházi építményeinek. Belseje színekben gazdag, pompás rokokó díszítményű. Mint a késő renaissance művészet termékei említést érdemelnek még : Ebenben Szent Nothburga búcsújáró temploma, továbbá a borgói, ampezzói, alesi és vezzanói plebánia-templomok, Roveretóban S. Maria del Soffragio, végűi a trienti jezsuita-templom. Noha a legtöbb kolostor a kora közép-korban keletkezett, abból az időből való kolostor-épület alig van, a mennyiben a legki válóbbakat a XVI. század második felében a parasztháború alatt a csőcselék elpusztította. A wildeni, stamsi és marienbergi apátságok, valamint a neustifti és Bozen mellett a griesi prépostságok szerény kezdetűek voltak és csupán a XVII. és XVIII. században bővültek ki nagyszerű építményekké. A renaissance művészetű világi építmények Tirolban megelőzték az egyháziakat, s Dél-Tirolban a trienti és a brixeni herczegpüspököknek, a Brennertől éjszakra pedig II. Ferdinánd főherczegnek köszönik keletkezésüket. Cles Bernát bibornok a XVI. század elején Trientben a közép-kori püspöki palota mellett Martino comói mesterrel egy kifejlett renaissance művészetű épületszárnyat emeltetett. A kivűlről egyszerű épületnek belseje pazar fényű volt, a minek némi nyoma még látható. Szobrász művek márványból, terracottából és stuccóból, Romanino, Brusasorsi és mások freskó és tempera festményei, bőr, aranybrokát és arrasi kárpitok díszítették a falakat; a padozatok sok színű márványból, majolikából, vagy berakott díszű fából voltak ; a számos teremnek, a lépcsőcsarnoknak és a kis udvarbeli