Page - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2

462 egy szárnyas oltárát, továbbá néhány oltárrészt Weissenbachban, Mittero- langban, a Welsberg melletti képoszlop freskóit és még néhány festményt. Kétségtelen, hogy e művek terveit és rajzát maga készítette, tehát azoknak szellemi alkotója; de a festői munkát néha részben másokra bízta. E műben a Pacher-féle st.-wolfgangi oltár méltatása alkalmával már említve volt, hogy nem egy festő készíté az oltár valamennyi képét. Annál kevésbbé lehet állítani, hogy Pacher sajátkezű művei lennének mindazok a nagy számú festmények és faragványok, melyek akár egészben, akár egyben vagy másban megegyeznek a mester hiteles műveivel; ellenkezőleg bizo- nyosnak vehetjük, hogy a megrendelt munkák elkészítésénél sokan voltak segítségére és hogy számos ügyes tanítvány dolgozott tovább az ő szelle- mében. Tény, hogy Pacher Mihály a XV. századi tiroli művészetre nagy hatást gyakorolt, a mivel egyetlen későbbi mester sem dicsekedhetik. A brunecki oltárkép egymástól csúcsíves pillérekkel elválasztott három képből áll. A középső szélesebb kép Máriát a gyermekkel, a két szélső és keskenyebb kép egy-egy szentnek alakját ábrázolja. A három képet késő csúcsíves, gazdag és a griesi oltáréhoz hasonló építészeti alkotmány foglalja egybe. A szűzi ártatlanságú és szépségű Mária trónon ül és ölében tartja az isteni gyermeket. A trón mögött két angyal egyik kezével szőnyeget, a másikkal a mennyei királyné feje fölé koronát tart. A két keskeny képen Szent Margit és Szent Borbála álló alakja az aranyos hátsó térből ragyogó színpompában emelkednek ki s kissé lehajtott fővel a középső csoport felé fordúlnak. Margitnak finom metszésű arcza megkapóan nyugodt. Mindkét alak gazdag ruházatú, komoly szépségű és élethűségű. Az egész kép gondos kimunkálású ; híven tükrözi a mesternek ájtatos érzelmeit és arról tanús- kodik, hogy a természet iránti érzékét tanúlmány alapján képezte ki. A müncheni nemzeti múzeumban levő és Pacher mesternek tulajdo- nított oltár nem egyezik egészen a brunecki kép szellemével ; a miből azt lehet következtetni, hogy a müncheni oltár vagy korábbi, vagy későbbi alkotása; kétségtelen azonban, hogy a Pacher idejebeli legjobb képek közé tartozik és azért érdemes, hogy vele bővebben foglalkozzunk. Mély vallásos érzülettel van előállítva a középső kép, melynek előterében Máriát, Józsefet és a gyermek Jézust látjuk. A gyermek kettőjük között a földre terített köpenyegen fekszik, Mária mellette térdel és áhítatos kegyelettel tekint az újszülöttre. Négy szép angyal térdel körülötte és mindegyik egy-egy sarkát tartja az ízléses hajtékokban elrendezett köpenynek. E kedves jelenetet egy